Mint írják, 2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A száz méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat.

Kedden azonban a honvédség tűzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkákon ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva – a feltételezések szerint – egy robbanótest került elő.

Repeszgránát került elő

A lövedéket sikeresen eltávolították, és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így el is vitték a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére későbbi megsemmisítésre – idézi az MTI a honvédség közleményét.

Kitértek arra is, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok alatt több mint kilencven, különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát, és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is.

A világégés nyomai már régen nem láthatók a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően

– olvasható a közleményben.

(Borítókép:  Az esztergomi bazilika kupolája 2020. augusztus 31-én.  Fotó: Máthé Zoltán / MTI)