Február 28-ig dönthetnek a rokkantsági nyugdíjrendszer károsultjai, hogy elfogadják-e az 500 ezer forintos kompenzációt, amit március végéig megkapnak, vagy nem fogadják el. Előbbi esetben az érintett lemond minden további igényéről is. Amennyiben nem fogadja el, akkor június 30-ig benyújtott kérelmére állapotvizsgálatot végeznek el legkésőbb 2023. június 30-ig. Ha a vizsgálat szerint nem történt tényleges javulás, az ellátás összegét újra megállapítják, mégpedig úgy, hogy az nem lehet kevesebb a 2011. decemberi ellátásának időközi emelésekkel növelt összegénél. Vagyis nem kis dilemma előtt állnak a károsultak: félmillió forint egy-két hónapon belül vagy ennek a többszöröse másfél-két év múlva?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági fok megállapításához, aminek következtében a megváltozott munkaképességűek járandósága állapotuk felülvizsgálata után sok esetben még a létminimumot sem érte el. Mint utóbb kiderült,
a törvénymódosítással 180 ezer ember rokkantnyugdíját vették el.
A legmarkánsabb csökkenés Budapesten történt, ahol felére esett vissza a rokkantnyugdíjasok száma.
A rokkantsági nyugdíjrendszer egyik károsultja, akinek a korábbi 91 535 forintos járandósága az állapotfelmérés után 41 850 forintra csökkent, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte, mert a hatóságok nem foglaltak állást az állapotjavulás kérdésében, és nem indokolták, mire alapozták az ellátás összegének drasztikus megkurtítását. A jogerős ítélet ellen a hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a szabályozás felülvizsgálatát.
Az Index tud olyan esetről is, amikor egy rendkívül felszínes állapotfelmérés után az érintett járandósága az egyik hónapról a másikra 228 ezer forintról 42 ezerre olvadt.
Az alkotmánybírák 2018 novemberében hozott határozatukban nemzetközi szerződésből származó jogalkotói mulasztásként értékelték, hogy a szabályozás nem rögzítette pontosan az állapotjavulás fogalmát. Így azoknál, akik 2011. december 31-ig jogosultak voltak valamilyen ellátásra, anélkül állapítottak meg egészségiállapot-javulást, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna, csupán a megváltozott minősítési rendszer miatt kaptak a korábbihoz képest jobb minősítést egészségi állapotukra. Azt is sérelmezte az Alkotmánybíróság, hogy a komplex felülvizsgálatot követően járó rokkantsági ellátás már semmilyen módon nem függ a korábbi, járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj összegétől. A hiányosságok pótlására a testület 2019. március 31-ig adott határidőt a parlamentnek.
Nos, a 2019. március 31-éből 2021. július 1-je lett. Ekkor lépett hatályba ugyanis az Alkotmánybíróság útmutatása alapján a 2011. évi CXCI. törvény újonnan megalkotott 33/B. paragrafusa, amely a rokkantsági nyugdíjrendszer 2012-es átalakításával érintett, megváltozott munkaképességű személyek kompenzációjáról, valamint az esetleges visszamenőleges állapotvizsgálatáról rendelkezik.
Az új szabályozás alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) múlt év végéig hivatalból értesített mindenkit, aki a következő feltételeknek együttesen megfelelt:
Az érintett személy az alábbi két lehetőség közül választhat:
Az egyösszegű kompenzáció elfogadása esetén
a nyilatkozatot a lakóhely szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró kormányhivatal részére kell megküldeni 2022. február 28-ig.
Fontos tudni, hogy a nyilatkozat visszaküldésével a jogosult:
Aki bizonytalan abban, hogy megilleti-e a kompenzáció, illetve múlt év végéig nem érkezett meg az értesítés, az tájékoztatásért és a szükséges nyomtatványért forduljon a lakóhelye szerint illetékes rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság ugyanis rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyek alapján eldönthető, hogy egy megváltozott munkaképességű személyt érint-e a kompenzáció és az állapotvizsgálat közötti választás lehetősége.
A nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatvány személyesen a rehabilitációs hatóságok ügyfélszolgálatain, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán (Budapest, XIII. kerület, Váci út 73.) vehető át, míg elektronikusan a Magyar Államkincstár honlapjáról tölthető le.
A nyilatkozat alapján a rehabilitációs hatóság dönt a kompenzációra való jogosultságról. Az egyszeri, nettó ötszázezer forintot a NYUFIG 2022. március 31-ig utalja ki.
Aki a kompenzáció helyett az állapotváltozás visszamenőleges vizsgálatát választja, annak 2022. június 30-ig kell benyújtania az erre vonatkozó kérelmet a rehabilitációs hatósághoz.
Az érintettet kérelmére a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-ig végzi el. Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.
Ami a konkrét állapotvizsgálatot illeti, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI-rendelet állapotvizsgálatra vonatkozó rendelkezései 2021. december 22-én léptek hatályba. E szerint
az orvosszakértő a rendelkezésre álló iratok alapján alakítja ki állásfoglalását arról, hogy az érintettnél a tényleges állapotjavulás bekövetkezett-e vagy sem.
Az állapotvizsgálat során az orvosszakértő megvizsgálja, hogy
Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítják meg, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy állapotában nem következett be tényleges javulás, vagy annak ténye nem bizonyítható, az ellátás összegét újra meg kell állapítani azzal, hogy az új összeg nem lehet kevesebb a 2011 decemberében járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Ilyen esetben a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás és a 2011 decemberére járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege közötti különbözetet 2012. január 1-jéig visszamenőleg el kell számolni. A törvény megfogalmazása szerint
a rehabilitációs hatóság a visszamenőlegesen járó különbözet egyösszegű megfizetéséről dönt.
Arról, hogy meddig kell a rehabilitációs hatóságnak meghoznia a döntést, illetve meddig kell visszafizetnie egy összegben a különbözetet, sajnálatos módon nem rendelkezik a törvény.
(Borítókép: Egy kerekesszékes mozgáskorlátozott személyt tol át kísérője a gyalogátkelőhelyen a IX. kerületben, a Könyves Kálmán körúton. Fotó: Róka László / MTI)