Ellenzéki politikusok mondták el a Republikon Intézet konferenciáján, hogy milyen lenne a másik Magyarország, ha megnyernék a választást.
Márki-Zay Péter szerint a választás nem a kisgyerekek nemváltó műtétjéről fog szólni, hanem egyetlen kérdésről: Fidesz vagy nem Fidesz? Konzervatívként számára az elmúlt harminc év legjobb kabinetje az első Orbán-kormány volt, a legrosszabb pedig a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok.
A különbség annyi, hogy először még koalíciós kormányzásra kényszerült, 2010 óta viszont teljhatalma van, így sorra kikapcsolta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ezt követte az önkormányzatok és a bíróságok elfoglalása. Ha ma kitalál valamit a miniszterelnök, azt holnap már törvénybe is foglalják, és az Alkotmánybíróság nem fog tiltakozni
– fogalmazott az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
Hozzátette: a legnagyobb probléma az, hogy az ország egyetlen ember kényének-kedvének van kiszolgáltatva. A legnagyobb baj pedig ezzel az, hogy „aki bármit megtehet, az bármit meg is tesz, és a korlátlan hatalom korlátlan korrupcióval jár”.
Márki-Zay Péter szerint a gazdaság nem működhet kézi vezérléssel, az uniós pénzeket sem lehet politikai alapon elosztani felesleges látványberuházásokra és fideszes politikusok otthonára, ugyanakkor egy vékonyabb és szolidabb államra volna szükség.
Az oktatást katasztrófa sújtotta területnek nevezte, illetve kifejtette: a tanárok sztrájkja teljesen jogos, akárcsak a követeléseik, a felsőoktatást pedig fel kell szabadítani a kizárólag fideszesekből álló kuratóriumok alól.
A másik súlyos területnek az egészségügyet tartja az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Azt is mondta, hogy rossz ötlet volt a belügyminiszter alá rendelni ezt a területet, önálló minisztériumra van szükség, és a dolgozók bérét is emelni kell.
A miniszterelnök-jelölt eloszlatta azt a mítoszt is, hogy a környezetvédelem a globalista erők ügye lenne csupán.
A jövő csak zöld lehet, és ebbe beletartozik az okos rezsicsökkentés és a körforgásos gazdaság is
– jelentette ki Márki-Zay Péter.
Felhívta továbbá a figyelmet a sajtószabadság hiányára is. Nehezményezte, hogy miniszterelnök-jelöltként egyáltalán nem engedik be a közmédiába, Orbán Viktor pedig nem mer vele kiállni egy vitára.
Az Alaptörvényre kitérve elmondta: az korlátozza a hatalmat, ezért is kell visszaállítani egy olyan alkotmányt, amelyben a hatalmi ágak szétválasztása és akár a miniszterelnöki ciklusok korlátozása is szerepel.
Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa arról beszélt, hogy az elmúlt fél évtizedben az Orbán-kormány célja a teljes szellemi-intellektuális tér elfoglalása volt, miután a politikai és a gazdasági térhódítás már korábban megvalósult. Példaként említette az MTA intézményhálózatának a „kiszakítását” és a CEU elüldözését.
A hatpárti ellenzék programjával kapcsolatban azt mondta: az oktatás területén azt a természetes állapotot kívánják visszaállítani, hogy az oktatás középpontjában a gyermek álljon.
„Az oktatás célja nem lehet más, mint a használható tudás átadása a diákok számára” – jelentette ki Hiller István. A nemzeti köznevelési, szakképzési és felsőoktatási törvényeket „borzalomtörvényeknek” titulálta, amelyek középpontjában nem a gyermek áll, hanem az intézmény.
„Mi az alapkészségek és a lexikális tudás egyensúlyára fogunk törekedni. A közoktatás alapja az írás, az olvasás, a szövegértés, a számolás és a digitális alapismeretek elsajátítása. Idegen nyelvet pedig az tud jól megtanulni, aki uralja a saját anyanyelvét” – fogalmazott az MSZP-s politikus.
Hiller István szerint a pedagógusokat átverték az életpályamodellel, amely csupán másfél évig volt érvényben, és ezzel a kormány a saját ígéretét is megszegte. Az Emmiről azt mondta: mint intézmény teljesen megbukott, a mostani ellenzék célja azonban egy önálló oktatási minisztérium felállítása.
Az alapítványokba szervezésről kijelentette: az a hatalom behatolása a felsőoktatásba, és nem a színvonal emelése. A hatpárti ellenzék az első diploma megszerzését államilag finanszírozottá akarja tenni, szociális és tanulmányi ösztöndíjakkal kívánják motiválni a hallgatói teljesítményt.
Hiller István úgy látja, a mostani kormányzati kultúrpolitika meg akarja mondani, hogy mi a szép, a jó és az értékes, holott a politikának ilyen szerepe nincs. Azt is mondta, hogy 12 év orbáni kormányzás után ma az emberek egyetlen helyen, a kocsmában tudnak összejönni. „Ezt nem hagyhatjuk így” – tette hozzá. A választási győzelem után színvonalat és szabadságot akarnak biztosítani a kultúrában.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a kormány egészségpolitikájáról azt mondta: Orbán Viktor fizetőssé tette ezt a szektort, ebből fakadóan ma Magyarországon gyógyulni luxus. Több mint 400 háziorvos hiányzik országos szinten a rendszerből, ez bizonyos régiók elzárását jelenti egy alapszolgáltatástól. A kormány hagyta lepusztulni az állami ellátást a folyamatos pénzkivonások révén, és ezzel párhuzamosan felépült egy magán-ellátórendszer, vagyis Szabó Tímea szerint most csak az tud gyógyulni, akinek van pénze.
A párbeszédes politikus hangsúlyozta: alapvető fontosságú, hogy önálló tárcát kapjon az egészségügy Márki-Zay Péter leendő kormányában. A járulékot kötelező volna arra a területre visszafordítani, amiért azt beszedték. GDP-arányosan Európában az egyik legalacsonyabb az egészségügy állami támogatása, csupán 3-4 százalék, amelyet a következő négy évben uniós átlagra, 7 százalékra emelnének egy azonnali 1200 milliárd forintos egészségügyi pluszbefizetéssel.
Szabó Tímea továbbá azt mondta: haladéktalanul emelni kellene 50 százalékkal az ápolók bérét, mert a bruttó 245 ezres kezdő fizetés senkit nem vonz erre a pályára, illetve a tisztiorvosi és a járványkezelő szolgálat szakmai függetlenségét is helyre kell állítani. A rászorulók segítése érdekében az alapvető gyógyszereknél árplafont vezetnének be, a nagyobb kórházakat pedig állami kézben tartanák.
A Jobbik alelnöke, Z. Kárpát Dániel szerint sokan nem hittek abban, hogy képesek lesznek közös programot alkotni. A kormány „betonba öntött, keleti hiteleken alapuló világával” szemben a humán erőforrásba fektetnénk sokkal többet.
A jobbikos politikus úgy véli, sokan kényszerből keresik Nyugat-Európában a boldogulásukat, az ellenzék őket szeretné egy barátságosabb gazdasági klímával hazacsalogatni.
A mikro-, kis és közepes szektorok számára is hatékony támogatási rendszert akarnak teremteni, amilyet Z. Kárpát Dániel szerint Orbánék alkottak a multik számára.
Mi nem emelnénk adót, de a globális 15 százalékos minimumadó tervével egyetértünk. A vállalkozói szektornál viszont megtartanánk a kisebb adókulcsot, ami az ő életben maradásukhoz szükséges
– vázolta a gazdasági koncepciót Z. Kárpát Dániel. Hozzátette: a közbeszerzéseket teljes mértékben digitalizálni kell, és ezáltal átláthatóvá tenni őket. Csökkentenék a zárt közbeszerzések arányát is.
Emellett a bérlakásépítési program felerősítéséről beszélt, a jobbikos politikus szerint fel kellene mérni a félmillió hazai ingatlan állapotát is. Ha már az egytizede bérlakássá válhatna ezeknek, nagyot lehet előrelépni.
A lakhatási előtakarékosság állami lábának visszavezetése szimbolikus gesztusa azt jelzi, hogy itthon számítunk a fiataljainkra. Magyarország kiürülését meg kell állítanunk, amihez aktív családpolitika szükséges. A családi adókedvezményeket ezért természetesen megtartanánk, hiába vádol minket az ellenkezőjével a kormánypropaganda
– mondta Z. Kárpát Dániel.
Donáth Anna, a Momentum elnöke szerint új alkotmány kell, a legfőbb ügyészt pedig az igazságügy-miniszter alá kell rendelni, hogy ne lehessen a kétharmados törvény erejével a hivatalába bebetonozni.
Arról is beszélt, hogy az Egységes Magyarországért összefogás jogállami fogalma szöges ellentétben áll a mai magyar kormány világával.
Ez a választás a terepen fog eldőlni, ezért is járjuk folyamatosan az országot. Folyamatosan beszélgetünk az emberekkel, akik tisztán látják, hogy az igazságszolgáltatás nem szolgáltat igazságot, nem éri meg tisztességesnek lenni. Ez a jogállamiság hiánya, aminek a visszaállítása nem jobb- vagy baloldali kérdés, hiszen ez az ország biztonságos működésének az alapja. Az Országgyűlés tekintélyét vissza kell állítanunk, és a parlamenti ellenőrzés jogosítványainak a garanciáját, hiszen ma nincsenek vizsgálóbizottságok
– fejtette ki Donáth Anna.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a külpolitika témájában elmondta: ugyanoda kell kikötnünk, ahová tartottunk a rendszerváltás után is, és ahová Ady Endre is megálmodta kompországot.
Az ellenzéki politikus szerint az euroatlanti orientáció alapvetően a stabilitást jelenti, és nem azt, hogy majmoljuk az Egyesült Államokat vagy az angolszász kultúrát. Azt is kiemelte: az uniós elkötelezettség nem jelent automatikus feloldódást az EU intézményeiben, hiszen mi ott Magyarországot képviseljük.
Hangsúlyozta: véget kell vetni a folyamatos konfliktusok élezésének, mert ezzel barátokat szerezni képtelenség a szövetségi rendszerünkben.
A szocialista képviselő szerint új alapra kell helyezni a közép-európai együttműködést is, „Orbán ugyanis tönkretette a V4-et, amit a saját illiberális vírusának terjesztésére használt”. Ugyanakkor helyes irány, hogy Magyarország a Nyugat-Balkánon keres szövetségeseket, ezeket az országokat is be lehet vonni a kibővített V4-projektbe, és ezzel a megújult szövetségi rendszerrel még az EU-s centrumpolitika befolyásolására is képesek lehetünk.
Ujhelyi István azt is kijelentette: alapvető fontosságú lenne az Európia Főügyészséghez való csatlakozás a jogállamisági deficit felszámolása végett.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy a létminimum szintjére kell kiegészíteni a családok jövedelmét, ami azért sem egyszerű feladat, mert a KSH létminimumra vonatkozó mérései hiányosak.
Az ellenzéki politikus azt is hangsúlyozta, hogy jelentős béremelésekre van szükség a szociális szférában, és a beteg hozzátartozójukat ápoló embereknek is sokkal nagyobb megbecsülést kellene adni anyagilag is.
Az otthonápolást munkaként kellene kezelni, és a minimálbér szintjére kellene hozni a javadalmazását
– jegyezte meg Kanász-Nagy.
Az isztambuli egyezmény esetleges ratifikációjáról még nem egyeztek meg az ellenzéki pártok, de a dokumentum alapelveivel azonosulnak, és hasonló törvényi keretekben gondolkodnak, ha kormányra kerülnek.
A Republikon Intézet konferenciájának napján Márki-Zay Péter országértékelőt is tartott, összefoglalónkat itt olvashatja.