Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők azon indítványát, amelyben a társadalombiztosítási törvény módosításának megsemmisítését kérték. A támadott szabályozás többek között kimondja, hogy érvényes taj-szám hiányában nem vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen, továbbá azt is, hogy kiszámlázzák a sürgősségi egészségügyi ellátást azoknak, akik hat hónapon keresztül nem tudják fizetni a társadalombiztosítási járulékukat.
Ellenzéki országgyűlési képviselők 2020 decemberében utólagos normakontrollra irányuló indítványt terjesztettek elő, amelyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg
Alaptörvény-ellenességét, valamint javasolták a támadott rendelkezéseknek a hatálybalépésükre visszamenőleges megsemmisítését is.
Az indítvánnyal támadott rendelkezések kimondják, hogy
A korábbi szabályok alapján a tartozás ténye önmagában nem adott jogalapot sem arra, hogy az egészségügyi ellátást megtagadják, sem arra, hogy a rendezetlen jogviszony mellett igénybe vett egészségügyi ellátás térítési díját utólag megfizettessék a beteggel – feltéve hogy a járuléktartozást megfizette, vagyis jogviszonyát rendezte.
AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS LÉNYEGE SZERINT BIZONYOS TARTOZÁS FELETT A TAJ-SZÁM ÉRVÉNYTELEN, AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TÉRÍTÉSMENTESEN NEM VEHETŐ IGÉNYBE, ÉS A TARTOZÁS UTÓLAGOS MEGFIZETÉSE SEM EREDMÉNYEZI A TAJ-SZÁM VISSZAMENŐLEGES ÉRVÉNYESSÉGÉT.
Kórozs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő az indítvány benyújtását indokolva korábban kiemelte: a kormány kezdeményezésére elfogadott változtatás lehetővé teszi, hogy
kiszámlázzák a sürgősségi egészségügyi ellátást azoknak, akik hat hónapon keresztül nem tudják fizetni a társadalombiztosítási járulékukat.
Az indítványozók érvelése szerint a társadalombiztosítási törvény rendelkezését módosító, a tartozás utólagos megfizetésére vonatkozó szabályozást társadalmi egyeztetés és hatástanulmány mellőzésével és kevesebb mint egy hónapos felkészülési idő biztosításával fogadta el az Országgyűlés, ami szerintük sérti a jogbiztonság és jogállamiság követelményét.
Az ellenzéki képviselők azzal is érveltek, hogy a sérelmezett rendelkezések legitim cél nélkül változtatják meg a sürgősségi ellátásért fizetendő díj összegét és változtatják meg drasztikusan a társadalombiztosítás szolidaritási és tulajdonosi elemei arányát, különösen a korábban akár több éven keresztül is biztosítást fizető személyekkel szemben. A megélhetési minimumot veszélyeztető, a kötelezett képességeit és lehetőségeit meghaladó térítési díj megfizetésére kötelezés sérti az emberi méltóságot, az egyenlő elbánás alkotmányos követelményét, a tulajdonhoz való jogot, valamint a szociális biztonsághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság azonban egyhangúlag elutasította az indítványt. A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Sulyok Tamás elnök volt, így foglalta össze az alkotmányjogi kérdés lényegét:
valamennyi felvetett alkotmányjogi kérdés arra – az indítványban többször megfogalmazott állításra – vezethető vissza, hogy az indítványozók álláspontja szerint a törvény és a miniszteri rendelet változása azon személyek különféle alapjogait korlátozza, akik sürgősségi egészségügyi ellátásra szorulnak, s a járuléktartozásra visszavezethető taj-kártya-hiány miatt utólag az egészségügyi ellátás költségének megtérítésére kötelezhetők.
Az Alkotmánybíróság először is arra a következtetésre jutott, hogy a módosított, konkrét személyekkel szemben a legalább hat hónappal később alkalmazható szabállyal összefüggésben sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívóan rövid időtartama nem állapítható meg.
Hatástanulmány készítése nem alaptörvényi szabály. Ennek az elmaradása feltehetően a törvény társadalmi hatékonyságára lehet káros hatással, de közvetlen Alaptörvény-ellenességhez csak az vezet, ha maga a törvény sérti az Alaptörvény valamely rendelkezését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a testi és lelki egészséghez való jog alkotmányos jog, amelynek érvényesülését Magyarország az egészségügyi ellátás megszervezésével, továbbá minden magyar állampolgárt illetően betegség esetén a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. Az alkotmánybírák szerint az egészségbiztosítási rendszer megalkotásával és az ellátási jogosultságok törvényi szabályozásával a jogalkotó eleget tett alkotmányos kötelezettségének. Az indítványban foglaltak alapján pedig nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésén alapuló, az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna.
Ami pedig az esélyegyenlőséget illeti, az Alaptörvény általánosságban szól az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkóztatás védelméről, amelynek értelmében
a pozitív megkülönböztetés megengedett.
A szabályozás külön is kiemel ugyan néhány konkrétan nevesített, különleges gondoskodásra szoruló és külön védelmet igénylő társadalmi csoportot, az intézkedési kötelezettség azonban az érintettek részéről közvetlenül nem kényszeríthető ki.
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett végzésében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azokat indítványokat, amelyek sérelmezték, hogy A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a munkáltatók jogot kaptak a munkavégzés feltételeként dolgozóik számára védőoltás előírására. A végzés, amelynek előadó alkotmánybírója Juhász Miklós volt, megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés az indítványozók alapjogát csak áttételesen, közvetve érinti, márpedig a közvetlen, személyes és aktuális érintettségnek együttesen kell érvényesülnie annak érdekében, hogy az indítvány érdemben elbírálható legyen. A végzéshez Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Márki Zoltán és Schanda Balázs különvéleményt csatolt. Utóbbi három alkotmánybíró szerint érdemben kellett volna elbírálni az indítványokat.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)