Nemcsak egységes lett a cigaretták csomagolása ez év elejétől, de többen határozottan állítják: bizonyos termékek íze is megváltozott. Utánajártunk, mi történhetett.
2022 januárjától már csak egységes csomagolásban lehet forgalomba hozni cigarettákat és sodrós dohányokat Magyarországon. Minden dohányzacskó és cigarettásdoboz ugyanolyan zöldes keki (vagy inkább mély olíva?) színű lett, a cigarettaszálak pedig pőrén fehérek. A zöldes keki színt még az egységes csomagolás úttörője, Ausztrália jelölte ki tíz évvel ezelőtt, felméréseik szerint ugyanis ezt az árnyalatot utálták a legtöbben.
Vizuális elemet legfeljebb a filter és a rúd találkozásánál, a cigaretta „mandzsettáján” lehet elhelyezni. De itt sem lehet kreatívan szárnyalni: egyedül a márkajelzést lehet feltüntetni, azt is kizárólag uniformizáltan, az előírt betűtípussal, betűnagysággal és fekete színnel. Kizárólag az elrettentő egészségügyi képek és figyelmeztetések jelenhetnek meg a csomagoláson, megnövelt méretben: az elülső és a hátsó oldal 70 százalékát kell elfoglalniuk mostantól.
Az intézkedés egybecseng az EU céljaival:
a látványelemek eltüntetésével is csökkenteni szeretnék a dohánytermékek iránti vonzalmat.
Többen jelezték azonban az Indexnek, hogy a kötelezően egységes külsejű cigarettáknak nemcsak a csomagolása, hanem az ízélménye is megváltozott. Nem mindnek, de több márkát érint e kifogás. Megkérdeztünk több Nemzeti Dohányboltot, és mindenhol megerősítették, hogy rengeteg panasz érkezik hozzájuk, sok vevő elégedetlen a megszokott cigarettájával.
Az egyik budai dohánybolt eladója elmesélte, olyan is volt, hogy visszavitték neki a bontott dobozt azzal, hogy az egységes küllem miatt biztosan valami tévedés történhetett, és mást kaptak, mint amit kértek. Pedig nem. Egy belvárosi dohányüzlet személyzete pedig azt mondta, van olyan konkrét termék, amellyel kapcsolatban annyi vásárló reklamált nála, hogy ő már inkább azt tanácsolja, szokjanak át egy másik márkára, hátha az jobban ízlik, mint a régi kedvencük.
A visszajelzésekben egyetlen dolog közös: senki szerint sem előnyére változott az ízélmény.
Hivatalosan csak a csomagolás újult meg (valamint betiltották a mentolos ízesítésű cigarettákat), más, minőséget, ízt érintő szigorítás nem lépett életbe. Az általunk megkérdezett dohányboltosok is csak ennyit tudnak mondani a panaszkodó vásárlóknak. Megkerestük a magyarországi dohánytermékpiacot koordináló felügyeleti szervet, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogutódját, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, ahol azt a választ kaptuk, hogy minőséggel kapcsolatos bejelentésről nem tudnak. Hasonlóan reagált érdeklődésünkre a fogyasztóvédelmi hatóság is (Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztálya).
De akkor mi történhetett?
Elképzelhető, hogy a sprőd vizualitás az aromát is módosítja, méghozzá pszichésen. Ahogyan ugyanazt a joghurtot más és más ízűnek érezzük, attól függően, milyen evőeszközzel kóstoljuk, vagy esküszünk rá, hogy más az íze a dobozos kólának, mint az üvegesnek, úgy könnyen lehet, hogy a jól megszokott színekben pompázó cigimárkánkhoz sem ragaszkodunk már az új, egyhangú burkában.
Azt, hogy a megszokottól eltérő, standard csomagolás kedvezőtlenül befolyásolhatja az érzékeket, ausztrál kutatások is megerősítették.
Több ezer dohányost kérdeztek meg erről, és 70 százalékuk határozottan gyengébb minőségűnek találta az egységes külsejű cigarettákat, méghozzá annyira, hogy 81 százalékuk legalább egyszer gondolt arra, hogy abbahagyja a füstölést.
Persze változhatott a papír és a szűrő is. Van például olyan márka, ahol már ránézésre is látszik, hogy az új dobozzal új filter is érkezett. Márpedig az ízélményt ezek is befolyásolják. Cigarettát sodrók jól tudják, hogy nem mindegy, milyen papírba tekerik a dohányt, és a szűrő típusa is nyilván alakíthat az ízeken.
De persze elviekben az sem elképzelhetetlen, hogy bizonyos gyártók tényleg megváltoztatták egyes márkák zamatát – kapva az alkalmon. Az uniós jogszabály értelmében ugyanis 2016. augusztus 20-tól ízében lényeges módosított vagy teljesen új terméket már csak standard csomagolásban lehetett volna piacra dobni, az idő előtti váltás azonban nem volt érdeke senkinek. Hiszen a 2021 év végéig elérhető cigaretták szinte mindegyikét még 2016 áprilisa előtt fejlesztettek ki, és azóta alig módosíthattak rajtuk.
Kérdés csak az, hogy mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket a most bevezetett standard csomagolás. Mert bár tíz év alatt negyedével visszaesett a legális cigarettaforgalom Magyarországon, becslések szerint még mindig 2,4 millió ember füstöl rendszeresen. A hevítéses dohánytermékek fogyasztóinak száma pedig egyre nő (jelenleg 200 és 250 ezer közé teszik), különösen a budapesti fiatal értelmiségiek körében.
Cikkünkre válaszul az egyik vezető hazai dohányipari vállalat azt írta:
Az összes cigaretta és cigarettadohány változatlan minőségben érhető el az egységes csomagolás bevezetése után is. Az egységes csomagolásban lévő termékeinket ugyanott gyártják, ugyanolyan alapanyagok felhasználásával, mint korábban a márkajelzéssel ellátott termékeinket. Ezen kívül fontos hangsúlyozni, hogy nem is lett volna érdekünk ezzel egy időben bármilyen további változtatást elvégezni a termékeken. Mint a jelenlegi helyzet is mutatja, a fogyasztóknak elég feldolgozni a csomagolás megváltozását, ezt semmi esetre sem tetéztük volna azzal, hogy a terméken magán is változtatunk.
(Borítókép: Matt Cardy / Getty Images)