Szombaton, életének 93. évében Párizsban elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti magyarországi nemzeti ellenállás egyik vezetője – tájékoztatta az MTI-t a család nevében Almássy Kornél korábbi országgyűlési képviselő.

Sujánszky Jenő 1929. augusztus 4-én Budapesten született. Gyermekkorát Siófokon töltötte, édesapjának gyógyszertára volt.

1943-ban tüzérségi hadapródiskolába iratkozott be Nagyváradon. A második világháború végén, a budapesti katlancsatában is harcolt, 15 éves korában, később elfogták. Végül kalandos körülmények között megszökött, miután ki tudott ugrani egy Szovjetunióba tartó vonatról a határ közelében.

A középiskola elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerésztudományi karára iratkozott be, ahonnan osztályidegen mivolta miatt 1949-ben kizárták. Ekkor már földalatti mozgalmat kezdett szervezni. Vezetésével Mezartin néven ellenállási csoport jött létre. Ennek célja az volt, hogy ha háború törne ki vagy a szovjet csapatok elhagynák Magyarországot, akkor a tagok a fegyverraktárakon túl elfoglalnák Budapesten a rádió épületét, a lakihegyi adótornyot, valamint kiszabadítanák a politikai foglyokat.

A szervezetet azonban elárulták, az összeesküvőket 1955-ben letartóztatták. Sujánszky Jenő később 17 évet kapott a kommunista bíróságtól. A forradalom kitörése után 1956. október 31-én sok rabtársával együtt a tüntető tömeg szabadította ki a kőbányai gyűjtőfogházból. Ezután hazatért családjához a Corvin közbe, ahol november 9-ig harcolt, majd a szabadságharc leverése után elhagyta az országot.

Sujánszky Jenő Franciaországban, Párizsban talált új otthonra. Az ötvenes évek végétől a franciaországi magyar emigráció egyik vezetője volt. A rendszerváltás után több polgári elismerést kapott. A Magyar Honvédség rehabilitálta, és nyugalmazott alezredesi rendfokozatban részesítette. Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban Nagy Imre-érdemrenddel tüntette ki.