Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság január 6-án helybenhagyta az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatot, majd január 11-én Áder János köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy napra, április 3-ra tűzte ki a referendum időpontját.

A kormány által kezdeményezett népszavazáson négy kérdés szerepel majd a szavazólapon:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Ezzel látszólag elhárult minden akadály a gyermekvédelmi népszavazás elől. Nem így gondolta azonban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság (bár a parlament eljárását már vizsgálta és rendben találta) egyéni panaszindítványra még vizsgálhatja a Kúria döntéseit, és meg is semmisítheti őket. A TASZ szerint ugyanis a Kúria négy döntése több ponton sérti az Alaptörvényt, lehetővé téve egy alkotmányellenes népszavazást:

1. A kérdések alapjogsértő válaszlehetőségeket tartalmaznak, mert sértik a gyermekek szabad tájékozódáshoz és szexuális neveléshez fűződő jogát, valamint a szülői nevelési jogot sértik.
2. A kérdések kiüresítik a népszavazáshoz való jogot, mert a válaszok azt is eredményezhetik, hogy a parlamentnek alapjogsértő törvényeket kell alkotnia. Azzal, hogy a Kúria továbbengedte a kérdéseket, azt állította: mindegy, hogy milyen döntés születik a népszavazáson, az Országgyűlés úgyis olyan tartalommal alkot majd törvényt, amilyennel akar.
3. Csak olyan kérdés tehető fel népszavazáson, amire minden lehetséges válasz az Alaptörvény keretein belül marad. A döntés ugyanis kötelező lesz a parlamentre.

Mindezekre tekintettel a TASZ megbízásából Nehéz-Posony Kata ügyvéd – két szülő és egy gyermek képviseletében – január első felében kettős kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy semmisítsék meg a Kúria négy döntését, ezzel állítsák meg az alapjogsértő népszavazást.

Az alkotmányjogi panaszok tárgyalását az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa február 22-i ülésének naprendjére tűzte.

A négy indítvány a következő:

1. A szexuális irányultságokat bemutató iskolai foglalkozásokra vonatkozó kérdést támadó alkotmányjogi panaszban az indítványozó kiemeli: a Kúria nem volt tekintettel a gyerekek jogaira és arra, hogy az államnak kötelessége a gyerekek megfelelő fejlődését elősegíteni. Ezért arra is köteles, hogy gondoskodjon a gyerek megfelelő szexuális neveléséről a köznevelés keretei között, vagyis az iskolában. Az a szexuális nevelés, amelynek nem része a szexuális irányultságok bemutatása, az emberi szexualitás igen lényeges részéről nem nyújt megfelelő ismereteket a gyerekeknek. Így nem szolgálja a gyerek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését.
2. A nemi átalakító kezelések népszerűsítésére vonatkozó kérdés kapcsán az alkotmányjogi panasz rámutat, hogy az annak felülvizsgálatában hozott kúriai határozat súlyosan sérti a népszavazáshoz való jogot, önkényesen felülírva a kérdések hitelesítésének szabályait. A Kúria ugyanis azt állította, hogy a kormány kezdeményezésének vizsgálatakor a feltételeket nem kell „kimerítő alapossággal vizsgálnia”, szemben a választópolgárok kezdeményezéseivel.
3. A fejlődést befolyásoló szexuális médiatartalmak korlátozás nélküli bemutatására vonatkozó kérdést támadó alkotmányjogi panasz szerint a Kúria felülvizsgálatakor egyrészt a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát és a szülői neveléshez való jogot, másrészt a népszavazáshoz való jogot sértő kérdést hagyott jóvá. A kérdést támogató döntés esetén ugyanis minden szexuális jellegű médiatartalomra vonatkozó állami korlátozást fel kellene oldania a jogalkotónak, ami nyilvánvalóan sérti a gyerekek jogait és eltörli a szülők nevelési jogának állami biztosítékait.
4. A nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakra irányuló kérdéssel összefüggésben az alkotmányjogi panasz hangsúlyozza, hogy a kúriai vizsgálat szintén elsősorban a gyerekek jogait sértette meg a kérdés engedélyezésével. Az indítványozó szerint sem a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak korlátlan bemutatása, sem a bemutatás teljes tiltása nem alkotmányos. Így bármelyik válasz is kerül többségbe, az ennek nyomán alkotott jogszabály sérteni fogja a gyerekek jogait.

Az indítványozó arra is kéri az Alkotmánybíróságot, hogy a Kúria támadott végzéseinek megsemmisítése esetén semmisítse meg a Nemzeti Választási Bizottság határozatait is.

Ha viszont az alkotmánybírák mégsem állítják meg a referendumot, úgy más civil szervezetekkel együtt ők is az érvénytelen szavazást támogatják.

(Borítókép: Szavazók az önkormányzati választáson egy zuglói óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)