A Gellérthegyi Sikló Kft. menedzsmentje kétségbeesett levélben kérte a Budapest közgyűlésében helyet foglaló frakciókat: segítsenek megérteni, miért akarja a főpolgármesteri vezetés a Gellért-hegyi sikló beruházásáról megvonni a földhasználati jogot.

Álláspontjuk szerint semmi nem indokolja az előterjesztés sürgős tárgyalását, különösen, hogy az előzmények és a valós kockázatok részletes bemutatására nem került sor. Most ezért azt kérik, hogy a döntéshozók mérlegeljék a szerződéstől való elállásból fakadó esetleges jogi kockázatokat, kárveszélyt és az ezekkel összefüggő felelősségi kérdéseket.

Pontokba szedett kérdéseket, illetve kérdésekként megfogalmazott állításokat is kiküldtek, amelyben arra keresik egyebek mellett a választ: 

ki és milyen formában döntött arról, hogy a sikló megvalósítását célul kitűző szerződéstől 18 év után „eláll” a főváros, anélkül, hogy előzetesen megpróbálná közös megegyezéssel, tárgyalásos úton, konszenzusos alapon megszüntetni azt?

Arra is kíváncsiak, hogy a 2020. május 27-i és június 11-i egyeztetésen vagy azt követően bárki is fogalmazott-e meg ellenvéleményt azzal az új tervvel kapcsolatban, amelyet bemutattak mások mellett a főpolgármester-helyettesnek és a főpolgármester kabinetfőnökének.

Szerintük a vonatkozó kormányhatározat – amely a Gellért-hegy közösségi közlekedési kapcsolatának megteremtéséről és közterületeinek megújításáról szól – nem említi, hogy a Gellért-hegyi sikló beruházás közberuházásként kell, hogy megépüljön. Azt is kifogásolják, hogy 

A Gellért-hegyi sikló megvalósítását célzó szerződésnek „elállással” történő megszüntetése a beruházó szerint azért is aggályos, mert nem mutatta be a főváros vezetése a jelenlegi tervek alternatíváit, a döntés jogi és pénzügyi vonatkozásait, valamint az esetleges peres eljárások kockázatait a Fővárosi Közgyűlés döntéshozói számára.