Kovalcsik Tamás geográfus szerint, ahol gazdagabb, iskolázottabb emberek élnek – jellemzően a nagyvárosok és környékük előkelőbb részei –, ott arányaiban is többen mennek el szavazni.
A Választási Földrajz kutatói szerint az ország legaktívabb körzete a fővárosban található Gazdagrét, míg a Miskolctól nem messze fekvő Rakaca a legpasszívabb település az elmúlt nyolc választáson mért részvételek átlaga alapján, ráadásul az egyik helyi lakos szerint sokan úgy vannak vele, hogy akkor mennek el választani, ha kapnak valamit.
A Választási Földrajz kutatása szerint Kelet-Magyarországon csak a városok emelkednek ki a részvételt tekintve, ami szorosan összefügg a politikai intézményekbe vetett bizalommal.
Az, hogy a szegényebb régiókban élők kevésbé vesznek részt a politikai választásokon, azt eredményezi, hogy a politika kevésbé hallja meg a problémáikat, így a gondjaik újratermelődnek, ami miatt egyre indokoltabbnak érezhetik, hogy ne bízzanak a politikában és a választásokban
– mondja Kovalcsik Tamás geográfus, aki a közelmúltban az Indexnek is beszélt a közelgő választásról.
Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium kutatója szerint sokszor még utólag is nehéz megmondani, hogy miért döntöttek a szavazás vagy a távolmaradás mellett, amelyet a kampány hevessége is befolyásolhat. A 2002-es és a 2018-as kampány például érzelmekkel telített volt, és mindkét esetben magasabb, 70 százalék körüli volt a részvétel.
(Borítókép: Huszti István / Index)