Most, hogy háború dúl Ukrajnában, józan ésszel nehezen felfogható, hogy a szomszédos állam azért nem tudott csatlakozni az elmúlt években a NATO-hoz, mert nem volt hajlandó visszavonni azt a 2017 őszen megszavazott új oktatási törvényt, amely ellen Magyarország éveken át tiltakozott. Az új jogszabály a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását is korlátozta, megsértve alapvető emberi jogukat. A magyar kormány emiatt vétózott meg minden olyan lépést, amely Ukrajna EU-hoz vagy a NATO-hoz való csatlakozását eredményezte volna.
Már 2017. szeptember végén szégyenletesnek és gyalázatosnak nevezte az Ukrajnában megszavazott, a kisebbségiek anyanyelvű oktatását korlátozó jogszabályt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A törvény 7. cikkelye kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé – az anyanyelvi tárgyak kivételével – minden tantárgyat ukránul oktatnak. Ez megakadályozza a magyar nyelv tanulását és használatát.
A magyar kormány már akkor deklarálta, hogy ezt elfogadhatatlannak tartja, és amíg Ukrajna nem helyezi hatályon kívül a törvénynek ezt a részét, addig a magyar diplomácia minden nemzetközi fórumon blokkolni fogja az Ukrajna számára fontos ügyeket. Egyébként épp akkor lépett életbe az ukránok vízummentessége az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás alapján.
Egy hónap múlva, 2017. október végén Magyarország megvétózta a december 6-ra tervezett NATO–Ukrajna Bizottság ülését. A döntést ugyancsak a kisebbséghez tartók anyanyelvhasználatát korlátozó új oktatási törvénnyel indokolták, kijelentve, hogy az ellen Magyarország a továbbiakban is határozottan tiltakozni fog. Ez hatalmas csapás volt a NATO-hoz csatlakozni kívánó Ukrajnának, hiszen a NATO–Ukrajna Bizottság a nyugati államok támogatását jelezte volna az – ugyancsak az új oktatási törvény kapcsán – kiéleződő ukrán–orosz konfliktusban.
Ukrajna egyébiránt a saját éves nemzeti NATO-felkészülési programjában vállalta a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését, vagyis nemcsak a nemzetközi szerződéseket és alkotmányát hagyta figyelmen kívül, hanem a saját NATO-felkészülési programját is.
Az ukrán kormány az ukrán nyelv ismeretének bővítésével igyekezett megmagyarázni az új törvény indokoltságát, ám a magyar álláspont szerint ez álságos indokolás, hiszen ha ez lett volna a cél, akkor az ukrán nyelvoktatás színvonalát emelik, nem pedig a kisebbségi nyelv használatát korlátozzák.
A magyar Országgyűlés határozatot fogadott el, amelyben arra kéri a kormányt, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatálybalépésének megakadályozása érdekében.
amíg Kijev fenntartja a magyar kisebbségek jogait csorbító politikáját, addig nem változtatunk álláspontunkon és nem engedünk a diplomáciai nyomásnak sem.
A NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat
– nyilatkozta Szijjártó Péter, aki azt is elmondta, hogy a vétótól eltekintve Magyarország fontosnak tartja, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és biztonságos ország legyen, hiszen minél erősebb és stabilabb Ukrajna, annál jobb helyzetbe kerülhetnek a kárpátaljai magyarok.
Szijjártó Péter ismét elmondta azt is, hogy Magyarországnak akkor oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbelépése előtt megillette őket.
Ukrajna NATO- és uniós csatlakozásának blokkolása nem túlzó reakció, hanem annak a bizonyítéka, hogy Magyarország ebben a kérdésben valóban nem alkuszik, és nem csak a szavak szintjén tesz meg mindent a kisebbségben élő magyarok jogaiért.
Az Azonnali.hu által megkérdezett pártok válaszaiból kiderült, hogy a Momentumon kívül – amely aránytalan lépésnek tartja, hogy a kormány blokkolja az ukrán NATO- és EU-csatlakozási törekvéseket – valamennyi ellenzéki párt egyetértett a kormány álláspontjával és intézkedéseivel.
A Direkt36 magyar és külföldi forrásai a nagykövetek akciójából arra következtettek, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a NATO-n belül a magyar kormányra az Ukrajnával vállalt konfliktus miatt, és a legbefolyásosabb NATO-szövetségesek kezdik elveszíteni a türelmüket.
A tényfeltáró portál információi szerint többen megkérdőjelezik Magyarország kisebbségvédő szándékát, és orosz érdekeket emlegetnek. Több, a Direkt36 által megkérdezett EU-s diplomata egy problémacsokor részeként említette az ukránkérdést az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költözésével, a paksi bővítéssel vagy a Gazprommal bejelentett hosszú távú gázszerződéssel.
Az ukrán oktatási törvény kifogásolt szabályainak orvoslására a Velencei Bizottság ajánlásokat dolgozott ki, amelyekről az ukrán kormány azt állítja, betartják, míg a magyar kormány ezt kétségbe vonja. Az ukrán kormány a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó törvény hatálybalépését az EU-s nyelvek, köztük a magyar esetében 2023-ig elhalasztotta. A magyar kormány szerint ez csak arra jó, hogy a fenyegetés folyamatosan ott lebegjen a magyar kisebbség feje fölött.
(Borítókép: Nemes János / MTI)