Egyre több ország dönt úgy, hogy lazít a már egyébként sem túl szigorú járványügyi szabályokon – az Egyesült Királyságban például eltörlik a karantént, és ezentúl az igazolt koronavírus-fertőzötteket is egyéni felelősségvállalásra kérik. Itthon ugyanezt szorgalmazza az ellenzék, de mit gondolnak a szakemberek? Túlzás, felelőtlenség vagy éppen elegendő hazánkban a jelenlegi szabályok szerinti hétnapos elkülönülés?
Olvasónk, Kinga január 25-én tudta meg, hogy elkapta a koronavírust, miután egy antigéngyorsteszt segítségével saját magát letesztelte. A szűrésre azért volt szükség, mert nem érezte jól magát, és mint megtudta, a munkahelyén többen is megbetegedtek. Amint beigazolódott a fertőzés gyanúja, karanténba vonult, és várta, hogy leteljen a hét nap.
„Eltelt egy hét, már épp kezdtem azt hinni, hogy túl leszek rajta, ám hirtelen erős fülfájás jelentkezett nálam, és szerettük volna tudni, hogy ezt még a Covid okozza, vagy valamilyen más probléma van a háttérben. Az orvosom emiatt PCR-tesztet rendelt el, ami nem meglepő módon pozitív lett, úgy voltam vele, hogy akkor várok még egy hetet. Időközben a fülfájás hamar, két-három nap után elmúlt, egyéb tünetem pedig már egyébként sem volt, így biztos voltam benne, hogy a következő, február 11-én készülő antigéntesztem már negatív lesz. Sajnos nem így lett, az első pozitív teszttől számítva ekkor már a 17. napnál jártam. Február 15-én ismét megpróbálkoztam egy antigénteszttel, ami összesen 21 nap elteltével végre negatív lett.
Az orvosom szerint bár alapvetően valóban gyorsabb az omikron lefolyása, a tünetmentes betegek egy részénél még bőven hét nap elteltével is pozitív lehet az antigénteszt, ami erősen felveti a kérdést, hogy kell-e még tovább rövidíteni a karantént
– tette hozzá olvasónk.
Mint ismert, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) január 14-én adta ki a jelenleg is hatályban lévő karanténszabályokat részletező eljárásrendjét, mely szerint a beteg/fertőzött izolációjának megszüntetési kritériuma a következő:
Ha a beteg legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 7 nap eltelt, gyógyultnak nyilvánítható, közösségbe engedhető. Amennyiben az enyhe tünetekkel rendelkező igazolt Covid–19-fertőzött az elkülönítés 4. napján már láztalan, légúti tünetei megszűntek, akkor a tünetek kezdetétől számított 5. napon Ag-gyorstesztet végeztethet, és annak negatív eredménye esetén az elkülönítés feloldható
– olvasható az eljárásrendben.
Kerestük Puskás László biológust, hogy mit gondol, valóban fertőzhetünk-e hét nap után, kérdésünkre elmondta:
Bár előfordulhatnak olyan esetek, akiknél hosszabb ideig is fennmarad a fertőzés és a betegség továbbadásának veszélye, ezt általános szabályban nehéz rögzíteni. Ritkán, főleg betegeknél, gyengébb immunrendszerrel rendelkezőknél egy hét, de akár hosszabb idő után is fertőző lehet a páciens.
Török Zsolt háziorvos – aki tagja többek közt a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) csoportnak – ugyanerre a kérdésre azt felelte, hogy alapvetően nincs ok az aggodalomra, az omikron-fertőzésnél ugyanis az egészséges és már több mint két napja tünetmentes egyének esetén a hetedik nap után már igen kicsi a fertőzés továbbadásának esélye.
A betegség átadásának a valószínűsége a 3. ás az 5. nap között a legnagyobb, utána ez napról napra csökken
– mutatott rá az orvos, aki egyébként nemcsak Magyarországon, de Skóciában is rendel, így kiemelte azt is, hogy Boris Johnson bejelentése alapján az Egyesült Királyságban vége a hivatalos karanténnak, ami azt jelenti, hogy ezentúl csak egyéni felelősségvállalásra kérik azokat, akiknek pozitív a koronavírustesztjük.
Január közepén az iskolákra vonatkozó járványügyi protokollok is változtak, a szabályok értelmében a fertőzött diákkal egy osztályba járó oltatlan tanulók számára a karantén időtartama öt nap. A korábbiakhoz hasonlóan az oltott diákok nem kötelesek elkülönülni, járhatnak iskolába annak ellenére, hogy az osztályban felütötte a fejét a vírus.
Az ötnapos elkülönülés azoknál a gyerekeknél is elég szokott lenni, akik egyébként tüneteket mutatnak. Náluk szerencsére nagyon gyors a lefolyás, a tünetek nagy része 2-3 nap után megszűnik
– emelte ki Bense Tamás, hozzátéve, hogy a járvány jelenlegi szakaszában a biztonság fenntartása mellett arra is törekedni kell, hogy a diákok minél kevesebb időre essenek ki az oktatásból, nem véletlen, hogy Magyarországgal párhuzamosan – vagy már korábban – számos más ország is a karantén időtartamának csökkentése vagy teljes eltörlése mellett döntött. „Nekünk is efelé kell tartanunk” – tette hozzá a gyermekháziorvos.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ellenzéki összefogás is a korlátozások eltörlését követeli a kormánytól.
A pandémiás helyzet endémiás helyzetbe folyik át szép lassan, ezért át kell térni az egyéni felelősségvállalásra – hangzott el az Egységben Magyarországért sajtótájékoztatóján.
(Borítókép: A koronavírus-járvány miatt önkéntes karanténban lévő fiatal lány és macskája budapesti otthona ablakában 2020. április 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)