Egyre többen végrendelkeznek Magyarországon, és az is gyakori, hogy egy ember több végintézkedést is készít élete során. A közjegyzők szerint ha több ilyen is előkerül a hagyatéki eljárásban, abból szinte mindig vita és pereskedés lesz, ezért a korábbiakat még életében érdemes visszavonnia készítőjének. A végrendelet karbantartását azért is fontos elvégezni, mert komoly problémákat okozhat, ha nem a tényleges állapotokat tükrözi. A 2014. március 15. előtt készített végrendeleteknél például más szabályok vonatkoznak a kötelesrészre, mint az újabbaknál, amin akár forintmilliók is múlhatnak.
Manapság kétféleképpen lehet örökölni egy elhunyt után: a végintézkedésbe foglalt végakarata szerint, vagy ha ilyen nem marad utána, akkor a törvényi rendelkezések alapján. A hagyatéki eljárások nagyobb része még utóbbi alapján zajlik, de a közjegyzők tapasztalatai szerint tízből egy örökhagyó már jó előre elrendezi a vagyona sorsát.
A különféle végintézkedések – elsősorban a végrendeletek és kisebb mértékben az öröklési szerződések – aránya fokozatosan növekszik, összefüggésben azzal, ahogy a rendszerváltás óta egyre nagyobb vagyont halmoztak fel az emberek, így van miről eldönteniük, kire hagyják. A végrendeletek többsége házilag készül, kisebb része jogász – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködésével. Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de egyre gyakoribb, hogy valaki frissíti, karbantartja a végakaratát.
Végrendeletet akár saját kezűleg, otthon is lehet készíteni, de a dokumentumnak szigorúan meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, hogy érvényes legyen.
Egy apró hiba is elég ahhoz, hogy később sikeresen megtámadhassák az örökösök vagy más arra jogosult.
Nem utolsósorban pedig elő is kell kerülnie a végrendeletnek a hagyatéki eljárásban, hogy figyelembe vehessék az elhunyt végakaratát.
Ezért aki biztosítani szeretné, hogy a vagyona tényleg azokhoz kerüljön, akiknek szánta, vagy csak megelőzné a családi vitákat, kérje ügyvéd vagy közjegyző segítségét. Ők minden fontos kritériummal tisztában vannak, és pontosan tudják, hogyan kell alakilag és tartalmilag is kifogásolhatatlan végrendeletet készíteni. A közjegyzőnél készített végrendelet további előnye, hogy automatikusan bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), ami garancia arra, hogy nem veszhet el és nem is semmisíthető meg, vagyis biztosan előkerül majd a hagyatéki tárgyaláson.
2021-ben 18 százalékkal nőtt az előző év egészéhez képest a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában regisztrált, közjegyző által készített végintézkedések száma. A szakemberek szerint a mostani növekedés elsősorban nem a koronavírus-járványnak tudható be, hanem hosszabb ideje megfigyelhető tendencia: a magánvagyonok gyarapodása miatt az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt azok aránya, akik közjegyzői okiratba foglalták a végintézkedésüket.
A közvégrendeletek számának növekedése azt mutatja, hogy egyre többen tervezik meg felelősen és előrelátóan a vagyonuk sorsát. Így megelőzik, hogy rendezetlen, a családnak komoly terhet jelentő vagy az örökösök között vitát szító vagyoni viszonyok maradjanak utánuk, és maguk döntik el, ki és mennyit örököljön a hagyatékukból. Ehhez azonban az kell, hogy a végrendelet érvényes legyen, és el is jusson a közjegyzőhöz, aki a hagyatéki eljárást lefolytatja
– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Leggyakrabban azért készít valaki új végrendeletet, mert családi viszonyai megváltoznak, például gyermeke, unokája születik, vagy összevész egyik gyermekével, mert az nem gondozza őt. Szintén gyakori indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonába, vagy az élete valamilyen komolyabb fordulót vesz. Aki karbantartja a végrendeletét, az általában többször teszi élete során, jellemzően két-három alkalommal, de közjegyzők találkoztak már olyan örökhagyóval is, aki néhány évtized alatt csaknem tízszer készített újat.
A friss végrendeletben érdemes lehet a korábbi végakartot visszavonni, sőt ha van rá lehetőség, akár meg is semmisíteni, mert így sok családi vita elkerülhető. A közjegyzők tapasztalatai szerint ugyanis amennyiben egy hagyatéki eljárásban több végrendelet is előkerül, az esetek egy részében összevesznek az örökösök, perre mennek, ezzel hosszú hónapokra megakadályozzák a hagyaték átadását. Gyakori az is, hogy ha az örökhagyó röviddel a halála előtt változtatja meg a végakaratát, azt az egyik leszármazó megtámadja arra hivatkozva, hogy az örökhagyó már nem volt beszámítható. Ezért aki már eldöntötte, hogy frissíti a végrendeletét, annak nem érdemes várnia. Tóth Ádám hangsúlyozza:
A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre többen szeretnék saját maguk eldönteni, mi legyen a vagyonuk sorsa a haláluk után. Már nemcsak az idősebbek, hanem a középkorúak és a fiatal családosok is készítenek végrendeletet. Ha azonban nem tartják karban, akkor az egy korábbi életállapotban meglévő akaratukat tükrözi, ami egyáltalán nem biztos, hogy megfelel a családi vagy vagyoni helyzetében bekövetkezett változásoknak.
Vannak olyan helyzetek azonban, amikor nem érdemes új végintézkedést tenni, csak módosítani kell a korábbi egy-egy részét. Ilyen például az öröklési szerződés, amelynél ha a szerződés megkötését követően két éven belül meghal az örökhagyó, a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani – egyebek mellett – az öröklési szerződéssel elidegenített vagyonnak azt a részét, amely nem fedezett a tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével. Aki csak egy-egy pontot változtatna az öröklési szerződésen, például a havi járadék összegét emelné, annak elég a másik szerződő féllel együttműködve módosítani, és nem kell új szerződést kötnie, mert akkor újrakezdődik a kétéves periódus.
Ugyanígy érdemes figyelni arra egy végrendelet készítésénél, hogy
egyes vagyontárgyakat minél kevésbé konkretizáljanak az örökhagyók, mert az sérülékennyé teszi a végrendeletet.
Például ha valaki az értékpapírjainak sorozatszámát is beleírja a végrendeletébe, de később anélkül cseréli más részvényekre, hogy módosítaná a végrendeletét, vagy újat készítene az új értékpapírokra, akkor az új értékpapírokat már a törvényi szabályok szerint öröklik a leszármazók.
Szintén érdemes lehet a végrendeletét átgondolnia annak, aki még 2014. március 15-e előtt írta meg. Az ekkor hatályba lépő Polgári törvénykönyv ugyanis sok más mellett változtatott az öröklésnél a kötelesrész számításán is.
Az új szabály szerint a kötelesrész már nem a fele, csak az egyharmada annak az értéknek, amelyet a jogszabály alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk.
Ez azonban csak a Polgári törvénykönyv hatálybalépése után készült végrendeletekre érvényes. A 2014. március 15-e előtt készült végrendeleteknél a régi szabályozás szerint számítják a kötelesrészt. Ez azért van így, mert aki a régi szabályozás idején készítette el a végrendeletét, az azzal számolhatott, hogy a törvényes örökösei az akkor érvényben lévő kötelesrészre jogosultak. Így ha azóta nem módosította a végrendeletét, úgy kell tekinteni, hogy az akkori akarata a mérvadó. A közjegyzők tapasztalatai szerint ezt kevesen tudják, pedig akár több millió forintos különbséget is jelenthet.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Viaszpecsét az egyik felnyitott végrendeleten a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szolnokon 2019. január 31-én. Fotó: Mészáros János / MTI)