Tévén, interneten, közösségi felületeken követjük a háborút. Milyen kockázatokat rejt ez? Valóban az információs technológia háborúja is? Képesek vagyunk különbséget tenni álhír és valóság között? Ezekre a kérdésekre kereste a választ két biztonságpolitikai szakértő, Demkó Attila és Földi László a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában.
Földi László a beszélgetés elején leszögezte: a történelemben eddig egy háború sem vezetett eredményre, és ez a mostani konfliktusra is igaz. Kiemelte, hogy ha egy ország a politikai akaratát ilyen módon viszi véghez, azzal csak káoszt teremt, ennek lehetünk most tanúi a nyilvánosságban.
Nagyon álságos ez a helyzet, a közvéleményt afelé tolják, hogy tendenciózusan döntsünk, miközben gyakorlatilag kihúzzák a lábunk alól azt a lehetőséget, hogy objektívek maradjunk
– jelentette ki Földi László, megjegyezve, hogy az egyik fél amerikai, a másik fél pedig orosz propagandáról beszél, miközben valójában mindkét hatalomnak megvannak a maga eszközei a befolyásolásra.
Nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, a következmény a fontos, fegyverrel nem lehet eldönteni ezeket a kérdéseket
– mondta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: a folyamatos befolyásolás miatt az igazság magjától is eltántoríthatnak bennünket.
Hasonló véleményen van Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) biztonságpolitikai szakértője is, ő úgy fogalmazott, hogy „a XXI. században a befolyásolás egy önálló fegyvernemmé nőtte ki magát”. Szerinte az, hogy ezekben a napokban ki hogyan kommunikál, alapvetően meghatározza a vezetők pozícióját, aminek a tárgyalóasztalnál még döntő fontossága lehet.
A tét a harmadik világháború
– jelentette ki Demkó Attila, aki szerint egyelőre józan belátás van Amerika és a NATO részéről, hogy egy olyan erejű atomhatalommal, mint Oroszország, katonai erővel nem tudunk mit kezdeni.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, percről percre frissülő vasárnapi hírösszeállításunkat itt találja.
(Borítókép: Demkó Attila 2018.-ban. Fotó: Huszti István / Index)