Ukrajnában már eddig is nagyon nehéz helyzetben voltak az állami gondozásban élő fiatalok, mintegy 64 ezer gyermek él nevelőszülőknél, míg 100 ezerhez közelít azok száma, akik bentlakásos intézményekben laknak. Az ő jövőjük most még bizonytalanabbá vált, de a családban élő gyerekeknek sem könnyű. Vannak, akik útközben hagyják el szüleiket, és csak reménykedni tudnak abban, hogy egyszer még viszontlátják őket.
Már a háború első napjaiban világossá vált, hogy az ukrán SOS Gyermekfalvak minden idők legnagyobb kihívása előtt áll. Az otthonokban dolgozó férfiak zöme besorozhatóvá vált, míg a női segítők saját családjuk megsegítésére siettek, a gyerekek kimenekítését azonban így is meg kellett szervezni.
Az volt az első és legfontosabb feladat, hogy az ukrajnai intézményekben élő gyerekek mihamarabb elhagyhassák a mára életveszélyessé vált területeket. Ez azért is volt kulcsfontosságú, mert az SOS-es programok egy része épp azokra a településekre koncentrálódott, ahol a leghevesebbek harcok folytak, gondoljunk itt például Luhanszk régióra és Kijev környékére. A gyerekeket végül Lengyelországban helyezték el, de jeleztük, hogy Magyarországon is készen állunk a menekültek elszállásolására
– mondta az Indexnek Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője, aki szerint az elmúlt hetekben sok ezer fiatal került veszélybe, és már most látszik, hogy a családok szétszakadása miatt az állami gondoskodásban élő gyermekek száma még tovább fog nőni a jövőben.
Meggyőződésem, hogy azok a gyerekek vannak most a legnagyobb veszélyben, akiknek a szülei nem tudják fogni a kezüket. Sajnos számos olyan történetet ismerünk az elmúlt napokból, melyek azt jelzik, hogy a következő hetekben, hónapokban még több lesz a magára maradt gyermek. Sok szülő sérül meg menekülés közben, így nemegyszer előfordul, hogy bár teljes családok indulnak útnak, a határig már nem érnek el mindannyian
– mutatott rá Szilvási Léna, hozzátéve, hogy Ukrajnában a magas gazdasági migráció miatt már eddig is nagyon sok gyerek jutott egy szülőre, így még nagyobb a veszélye annak, hogy a legkisebbek a háborús helyzetben kísérő nélkül maradnak.
Az egész sajtót bejárta annak a 11 éves kisfiúnak a története, akit a szlovák belügyminisztérium csak az éjszaka hőseként emleget. A gyermek csaknem 950 kilométert tett meg a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjából, mire egyedül, mindössze egy útlevéllel és egy, a kezére írt telefonszámmal átlépte a szlovák–ukrán határt.
A beszámoló szerint azért nem voltak vele a szülei, mert kénytelenek voltak Ukrajnában maradni. Bár a kisfiút azóta a Szlovákiában élő rokonok magukhoz vették, sajnos nem mindenki ilyen szerencsés, a gyerekek egy része elkallódik, melynek következtében a családok huzamosabb időre, vagy akár örökre szétszakadhatnak.
Bármennyire is szomorú, mindig vannak olyanok, akik a krízishelyzetet megpróbálják kihasználni, most is látunk már erre irányuló kísérleteket. Gyermekkereskedelem és gyermekprostitúció kockázata is fennáll, de vannak, akik a gyerekekre hivatkozva próbálnak meg gyorsabban átjutni a határon, és támogatáshoz jutni, miközben a családi kapcsolatot semmilyen hivatalos dokumentummal nem tudják igazolni
– mutatott rá a szakértő.
Nemrég az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója, Mészáros Antónia is arról beszélt az Indexnek, hogy a kísérő nélkül érkező gyerekek azonosítása jelenleg nem könnyű, de a jövőben külön csapatokat állítanának rá arra, hogy megkeressék, és feljegyezzék azokat a fiatalokat, akik valamilyen oknál fogva egyedül érkeztek meg a határra.
A hazai SOS Gyermekfalvak nyitott a menekült gyerekek és családok támogatására, a hazánkba érkezőknek különböző programokkal készülnek. A menekülő ukrajnai SOS gyermekek és családok megsegítésére adománygyűjtést szerveztek, az erről szóló információkat itt találja.
(Borítókép: SOS Gyermekfalvak)