A Nyugat a szankciókkal tulajdonképpen a globális, dolláralapú pénzügyi rendszert alkalmazza fegyverként, és ezzel az a cél, hogy gyakorlatilag elzárja Moszkvát az amerikai pénzektől. Az oroszok egy ideje már ráéreztek erre, hiszen tartalékaik egy jelentős részét már nem dollárban, hanem euróban tartják.

Kérdés az is, hogy ha lekapcsoltak egy sor orosz bankot a SWIFT-rendszerről, akkor hogyan fogunk fizetni a Magyarországra érkező gázért?

A szakértő felhívta a figyelmet,

ha figyeltünk arra a listára, akkor kiderül, hogy a legfontosabbak, például a Sberbank, vagy a Gazprom bankja, amely a gáz- és energiaelszámolásokat csinálja, nincs a listán. Viszont ott vannak azok a pénzintézetek, amelyek elsősorban orosz oligarchákhoz köthetők.

Kiderül a beszélgetésből az is, hogy milyen folyamatok generálták azt, hogy a Sberbank európai leányvállalatainak betétesei elkezdtek aggódni a bankban elhelyezett pénzük miatt, majd tömegesen elkezdték kivenni a pénzüket. Ez pedig egy öngerjesztő folyamat.

Műsorunkban szóba került az is, hogy 

• mit jelent az oroszoknak, ha nem használhatják Visa és Mastercard kártyáikat, miután a két nagyvállalat úgy döntött, beszünteti szolgáltatásait Oroszországon belül;

• az orosz devizatartalék mekkora hányadát sikerült befagyasztani a szankciókkal;

• tartva a szankcióktól, mikor és milyen belső fizetési rendszert dolgoztak már ki előre az oroszok, amelynek segítségével a belföldi tranzakciókat el tudják számolni; 

• miért gyengültek meg térségünkben a régiós valuták, mitől erősödnek az inflációs félelmek; 

• mely magyar bankoknak vannak leányvállalatai Ukrajnában, Oroszországban? Milyen veszteségekkel számolhatnak?

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközei vannak a Magyar Nemzeti Banknak a forint védelmében, az elemző azt mondta:

erre két eszköze van. Az egyik, hogy az azonnali piacon devizát ad el a devizatartalékából, a másik pedig a kamatemelés, ami ezáltal megdrágítja a forinttal szembeni spekulációt.

A mostani szankciók a 2014–2015-ös szankcióknál jóval szigorúbbak, egyértelműen megnehezítik Putyin dolgát. A probléma az, hogy minél inkább elhúzódik a háború, annál valószínűbben maradnak a magas energiaárak, és ha ezt nem lehet más módon kiváltani, akkor azt már Európa gazdasága is meg fogja érezni.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcast verzióját pedig alább érhetik el:

Folyamatosan követjük az orosz–ukrán háború eseményeit, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Le Phuong Hai Thanh.  Fotó: Kaszás Tamás / Index)