Az Alaptörvény megfogalmazása szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az elnök tehát nem csupán az állam reprezentatív képviselője – bár kétségtelenül sok protokolláris kötelezettsége van –, hanem fontos közjogi szereplő is. Alábbi cikkünkben bemutatjuk az államfő szerepét, jogköreit, avagy a frissen megválasztott Novák Katalin leendő munkáját.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak erősebb, nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Az Egyesült Államok elnöke például egy személyben a végrehajtó (a kormányzati) hatalom feje is. Jelentős politikai hatalom koncentrálódik a francia és az orosz elnök kezében, ahogy kiterjedt jogköre van a lengyel és a román államfőnek is. A magyar alkotmányos megoldáshoz leginkább a cseh és a német szabályozás hasonlít.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre. Az Alaptörvény szerint államfőnek bármely, harmincötödik életévét betöltött magyar állampolgár megválasztható. Ámde az államfőt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani,
Ezért sem jelölhették ismét Áder Jánost.
Az új elnököt a korábbi államfő megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani. A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, akkor második fordulót kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha netán a második szavazás is eredménytelenül zárul, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
A köztársasági elnök a külkapcsolataiban képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, de nemzetközi szerződéseket is köt. Kinevezi azokat az állami vezetőket, akiket nem a parlament választ: például az államtitkárokat, a jegybank elnökét, előlépteti a tábornokokat.
Az államfő a Magyar Honvédség főparancsnoka is.
Számos döntése – többek között a kinevezési jogkör gyakorlása, az állami kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés, az állampolgársági ügyekben való határozat – miniszteri ellenjegyzéshez kötött. Ez azt jelenti, hogy
a köztársasági elnök a döntéseiért nem visel politikai felelősséget a parlamenttel szemben.
Az alkotmánybírák az elmúlt három évtizedben több alkalommal is foglalkoztak az államfő jogkörének, hatalmának korlátaival. 1991-ben született határozatukban megállapították:
csak akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.
2007-ben a kitüntetés-adományozási jogkör kapcsán pedig leszögezték:
A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetési előterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga, hogy az előterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.
Az államfő két legfontosabb jogosítványa a politikai és az alkotmányossági vétó, mivel ezekkel az eszközökkel, ha korlátozott mértékben is, de befolyásolni tudja a törvényhozás menetét:
Az alkotmányossági vétóval viszonylag ritkán élnek az államfők. Göncz Árpád megbízatásának tíz éve alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz. Mádl Ferenc öt év alatt tizennégyszer, Sólyom László ugyancsak fél évtized alatt tizenhétszer, Schmitt Pál szűk két éve során egyszer sem, míg Áder János kilencszer élt alkotmányossági vétóval.
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ez a sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is.
A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. Kirívóan súlyos esetben az Alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a hivatalban lévő államfőt is meg lehessen fosztani tisztségétől. A szándékos bűncselekményt elkövető elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztását. Az eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
A megfosztási eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le.
Ha az alkotmánybírák az eljárás eredményeként megállapítják a köztársasági elnök közjogi felelősségét, akkor tisztségétől megfoszthatják.
Az államfő állandó védelmével kapcsolatos személy- és objektumvédelmi feladatokat a Készenléti Rendőrségen belül 2015. április 1-jén megalakult Köztársasági Elnöki Őrség végzi.
Az államfő juttatásait a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény részletezi. Nem egyszerű művelet kibogozni az elnöki tiszteletdíj összegét. A jogszabály szerint ugyanis
a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.
A házelnök tiszteletdíja pedig az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A 104. § (1) bekezdése – és ebben nincs semmi meglepetés – a képviselői tiszteletdíjat határozza meg:
A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg.
Ha elvégezzük a megfelelő számításokat, akkor azt kapjuk, hogy a köztársasági elnök havonta mintegy 3,8-4 millió forint tiszteletdíjat kap.
Az elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
Az államfő más keresőfoglalkozást nem folytathat,
és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
Az Alaptörvény első módosítása (2012. június 18.) kiterjesztette a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szabályait a volt államfőkre is.
Ami a helyettesítését illeti, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében
a köztársasági elnök annyi időre maradhat távol az államügyek folyamatos intézésétől, amennyire azt az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi; ez az idő évi negyven munkanapnál nem lehet több.
Ebből pedig az következik, hogy ha a távolmaradást „az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi”, akkor a törvény szerint nincs szükség a helyettesítésre.
Ez a távolmaradás azonban nem lehet évi negyven munkanapnál több, amely gyakorlatilag az államfő szabadságolását jelenti.
Ha a távolmaradás ezt az időszakot meghaladja, vagy ha az ügyek természete és kellő időben történő elintézése ezt nem engedi meg, szóba jöhet az átmeneti akadályoztatás ténye és a helyettesítés szükségessége, de erről ebben az esetben az Országgyűlésnek kell döntenie.
Az Alaptörvény azt is előírja, hogy a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Amint arról beszámoltunk, az Országgyűlés csütörtökön Novák Katalint választotta meg Áder János utódjának.
(Borítókép: A Sándor-palota a Budai várnegyedben 2018. szeptember 30-án. Fotó: Faludi Imre / MTI)