Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában el-, illetve visszautasította azt a több mint ötszáz alkotmányjogi panaszt, amelyben az indítványozók az állami és önkormányzati dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg.
A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:
A következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:
Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármester így dönt.
Azok az oltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozók, akik a munkavégzésük során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak, és a kormányrendelet hatálybalépése előtt nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, december 15-ig voltak kötelesek azt felvenni; amennyiben munkavégzésük során ügyfelekkel nem találkoznak rendszeresen, akkor január 31-ig. E kötelezettség alól azok mentesülhetnek, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti. Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint 2022. március 10-ig több mint 570 indítvány érkezett, amely a kormányrendelet alkotmányosságát támadta meg. Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett alkotmányjogi panaszt vette nyilvántartásba az Alkotmánybíróság Hivatala.
Az indítványozók úgy vélték, hogy
a támadott kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához,
és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogaikat.
Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós) pénteken közzétett 50 oldalas (!) határozatában el-, illetve visszautasította az alkotmányjogi panaszokat.
Ami az állami foglalkoztatottakat illeti, az Alkotmánybíróság szerint
az alapjog-korlátozás érintettjeinek nem kellett azzal számolniuk, hogy amennyiben az oltást nem veszik fel, az állam őket akár erőszakkal erre kényszerítheti.
A jogalkotó ugyan súlyos munkajogi és anyagi jellegű hátrányokat helyezett kilátásba – mutattak rá az alkotmánybírák –, de a szabályozás nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.
Az önkormányzati dolgozók vonatkozásában az Alkotmánybíróság a 3088/2022. (III. 10.) AB-végzéshez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy
az állított jogsérelmek egyike sem következik kényszerítőleg közvetlenül a támadott kormányrendeletből.
A szabályozás pusztán az oltás kötelező felvételének és a jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetőségét teremtette meg, ugyanis az oltásra kötelező rendelkezések az önkormányzati foglalkoztatottak esetében a polgármester mérlegelésen alapuló intézkedésével hatályosulnak. A kormányrendelet előírásai az önkormányzati dolgozók alapvető jogait tehát csak áttételesen, közvetve érintik, és a polgármester intézkedése ellen rendes bírói úton jogorvoslati lehetőség van. Miután ezt az indítványozók az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt nem merítették ki,
indítványaik érdemi elbírálásra alkalmatlanok voltak.
A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást csatolt, amelyben kifejtette, hogy – szemben a tanács többségi véleményével – a helyi önkormányzati szerveknél és a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél foglalkoztatottak vonatkozásában is megállapítható a személyes, közvetlen és aktuális érintettség.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)