A szocializmus korszakában még nagy figyelmet fordítottak a hatóságok arra, hogy minél több helyen legyenek olyan menedékhelyek, ahol egy légicsapás vagy rakétatámadás alatt az emberek menedéket kereshetnek. Többek közt a 2-es és 3-as metrók több állomását is úgy alakították ki, hogy az ott rejtőzők akár egy atomtámadást is átvészelhessenek. 

A metróalagutakban kialakított atombiztos óvóhelyek még léteznek, és szükség esetén használhatóak is. A Blikk most interjút készített egy korábbi BKV-s tisztviselővel, aki az Astoria megálló szolgálati vezetőjeként az egyik legfőbb felelős lett volna vészhelyzet esetén. 

A rendszer ma is él, kifogástalanul működik, bármikor éles helyzetben is bevethető. Akár 220 ezer ember védelmét is képes ellátni a 2-es és a 3-as metró alagútjaiban kialakított óvóhelyi rendszer 

– ezt mondta Gulyás Attila, aki ismertette, hogy vészhelyzet esetén áramtalanítanák a síneket, és beterelnék az embereket az alagutakba.  

Részletezte, hogy a helyenként 40 méter mélyen fekvő szakasz a felszíntől hermetikusan elzárható, sőt egyes alagútrészek még egymástól is elkülöníthetőek. A felszíntől való elzárást azok a többtonnás, mintegy 80 centi vastag, léglökésálló, ólommal bélelt zsilipkapuk szolgálnák, amelyek rendszerint a mozgólépcsők tetején vannak beépítve (persze ugyanilyen zsilipkapu van beépítve a nem mozgólépcsős állomásokon is). 

A metróalagutak falában fúrt, csápos kutak vannak, amelyek még ahhoz is elég vizet adnak, hogy az alagutakból nyíló mosdókat, vécéket is lehessen használni. Gulyás Attila azt is elmondta, hogy vészhelyzet esetén mi történik odalent. „Az óvórendszer teljes hosszában mintegy másfél ezer fős személyzet szolgálja ki a polgárokat. Több területi parancsnoki állomány irányítja a keze alatt dolgozó brigádokat.”

A legfőbb parancsnok a Fővárosi Önkormányzat Védelmi Bizottságának vezetője, vagyis maga a főpolgármester, az ő utasítására nyithatók ki például a lezárt acélzsilipek

– ismertette a szakember, hozzátéve: a szellőztetés a zsilipek mellett is megoldható lenne, ugyanis nagy szellőztetőmotorokkal egy erős szűrőrendszeren keresztül be tudnák szívni a levegőt kintről. Az áramellátás érdekében pedig hatalmas hajómotorokat telepítettek a föld alá. Ezek generálják az áramot, a füst a földfelszínre jut ki kipufogórendszereken keresztül.

Gulyás Attila elmondta azt is, hogy a metróban dolgozóknak egy vizsgán kell bizonyítaniuk, hogy tudják, mit kell tenni atomtámadás esetén, valamint időről időre a gyakorlatban is elpróbálják ugyanezt. 

A bezártságot persze nem mindenki tűri egyformán, mi több órát voltunk úgy lent az éjszakai gyakorlatokon, hogy a zsilipeket lezárták. Nekem például nem okozott gondot, de egy nagy tömegnél lehetnek olyanok, akikben pánikérzés alakul ki. A személyzetnek ezt is kell tudni kezelni

– fogalmazott Gulyás Attila, hozzátéve, élesben még ők sem tudják, milyen lenne, ha egy nagy tömeget bezárnának az alagútba.

A fővárosban egyébként máshol is vannak még menedékhelyek, viszont ezek közül viszonylag kevés lenne alkalmas arra, hogy atomtámadás esetén is védelmet nyújtson. 

(Borítókép: Civil résztvevők a 2-es metró alagútjában, a Széll Kálmán téri állomáson, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), a Magyar Vöröskereszt és a BKV polgári védelmi gyakorlatot és szektorpróbát tartott 2011. november 18-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)