Szijjártó Péter a brüsszeli uniós külügyminiszteri tanácsülés után összefoglalóan úgy fogalmazott, hogy

bár nem volt döntés újabb szankciós intézkedésekről, látszik, hogy új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében.

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy a következő időszakban még keményebben kell fellépni a nemzeti érdekek, a béke és a biztonság magyarországi garantálása érdekében.

Szijjártó Péter szerint hétfőn ismét felvetődött, hogy az Oroszországból Európába történő energiaszállításokat szankcionálni kellene. A tagországok „jól meghatározható köre” képviseli egyértelműen ezt az álláspontot, a tagországok másik része kevésbé kezdeményezően, de támogatólag viszonyul ehhez. Vannak viszont olyan tagországok is – köztük Magyarország –, amelyek vörös vonalként kezelik az energiaszállításokkal szembeni szankciókat.

A külügyminiszter arra kérte európai kollégáit, hogy a jövőben se tegyenek olyan javaslatokat, amelyek nyomán az Oroszországból irányuló energiaszállításokat korlátozni vagy leállítani kellene, mert ilyen döntés mellett európai egység nem alakul ki.

Vannak olyan országok, amelyek rá vannak utalva az orosz energiahordozókra. Ezt nem jókedvünkben tesszük. Az energiaellátás nem filozófiai, nem ideológiai, hanem fizikai, matematikai kérdés.

Szijjártó Péter hozzátette: a következő egy-két évben nem reális, hogy az Oroszországból származó energiahordozókat nagymértékben vissza lehetne szorítani. A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy „ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálni akarunk”. A magyar kormány álláspontja váratlan helyekről is kapott támogatást ebben a kérdésben. Szijjártó Péter arra tett javaslatot, hogy ne csak az EU-ba irányuló orosz energiaszállításokat sorolják a kivételek közé, hanem a tagjelölteket érintőket is, kiemelve Szerbiát.

Szárazföldi misszió Ukrajnába?

A biztonsági kérdésekkel összefüggésben Szijjártó Péter elárulta, az új dimenzióba lépés onnan is látszik, hogy

egyre erőteljesebbek azok a javaslatok, amelyek repülésmentes övezet létrehozásáról szólnak Ukrajna felett. Más tagországok egyre erősebben javasolják, hogy legyen szárazföldi misszió, békefenntartásnak nevezik.

A külügyminiszter ezzel kapcsolatban világossá tette, hogy a repüléstilalmi övezet fenntartása légi háborút jelentene, a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldése pedig magával hordozza a szárazföldi háború kockázatát is.

Nekünk ezt el kell kerülni. Magyarország érdeke egyértelmű, Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ragaszkodunk a NATO közös álláspontjához, és ellenezni fogjuk azokat a javaslatokat, amelyek akár a légi háború, akár a szárazföldi kiterjesztett háború kockázatát hordozzák magukban.

Szijjártó Péter rögzítette: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé, és el kell kerülni, hogy a háború átlépje Ukrajna határait.

A magyar kormány hozzájárul az európai békekeret költségvetésének megduplázásához, az uniós tagországok fegyverszállításait sem blokkolják, de Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, és a halált okozó fegyvereket nem engedik keresztül az országon.

Szijjártó Péter a menekülthelyzetről elmondta, hogy sokan elismerték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország és Lengyelország tesz, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a hatalmas terhekről beszélnek, pont ettől a két országtól tartják vissza az uniós forrásokat.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)