Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint az eredmény nem meglepő, a folyamat három-négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a kormány „felcsavarta” az EU-ellenes retorikát.
Országos reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Publicus Intézet a magyar választók és az Európai Unió viszonyáról. A vizsgálatot Ujhelyi István európai parlamenti képviselő rendelte meg, és az EP szociáldemokrata frakciója (S&D) finanszírozta. A még az orosz–ukrán háború előtt, mintegy kétezer fő megkérdezésével rögzített adatok szerint a magyar választók elsöprő többsége (86 százalék) szavazna most is igennel hazánk uniós tagságára, az azonban már tanulságos adat, hogy a kormánypárti szavazók közül minden ötödik a kilépésre voksolna, ha erről írnának ki népszavazást.
Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint nem meglepő a fideszes szavazók ezzel kapcsolatos magatartása, ez a folyamat ugyanis szerinte már legalább három-négy évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a kormány „felcsavarta” az EU-ellenes retorikát. Kiemelte, hogy a kormány EU-ellenes retorikájára leginkább a Fidesz-bázis erre nyitott része rezonál megfelelően, míg az ellenzéki oldalon ez a fajta kommunikáció teljesen hatástalan, mára a Jobbik egykor EU-szkeptikus szavazói is az EU-párti egységet erősítik az ellenzéki oldalon.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a kutatási eredményeket ismertető sajtótájékoztatón elmondta: ma már többen gondolják úgy (48 százalék), hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az unióból, mint akik biztosak benne, hogy nincs ilyen szándéka a jelenlegi kormányfőnek (43 százalék).
Szintén az átfogó kutatás állapította meg, hogy a magyarok számára a béke és az együttműködés a legfontosabb európai érték – ami a háború kirobbanása óta nyilván csak erősödött –, de fontos értéknek tartják a jogállamiságot is, amelyet minden második megkérdezett veszélyben érez Magyarországon.
A kutatás készítői a magyar választóközösség „jó immunrendszerének jelzéseként” értékelték, hogy a megkérdezettek érdemi többsége (62 százalék) hamisnak tartja azt az állítást, miszerint a „nemváltoztató műtéteket propagáló LMBTQ-aktivisták” elleni magyar fellépés miatt tartja vissza Brüsszel az uniós forrásokat, ezzel szemben
a válaszadók több mint kétharmada azt állítja: a pénzek befagyasztásának oka az állami szintű korrupció.
A kutatás számos szakpolitikai területre is kitért, ezek alapján a magyar válaszadók jelentős többsége több uniós hatáskört adna a korrupció elleni harcban, a jogállamisági kérdésekben, de az egészségügy és oktatás szervezésében is. Érdekesség, hogy a jogállamiság vonatkozásában még a Fidesz szavazóinak 18 százaléka is azt mondta: több befolyást adna Brüsszelnek.