Az Alaptörvény XIV. cikke szerint Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Hazánk – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban

Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Úgy is fogalmazhatunk, hogy minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült. A migránsokkal ugyanis a nemzeti kormányok saját jogszabályaik szerint bánnak, míg a menekültekre nemzetközi egyezmények vonatkoznak.

Megalapozott félelem az üldözéstől

A menedékjog a 2007. évi LXXX. törvény alapján egy olyan jogintézmény, amely feljogosítja az azt megszerző külföldi személyt, hogy hazánk területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.

A menedékjog típusai:

• a menekültként,
• az oltalmazottként,
• a menedékesként, valamint
• a befogadottként történő elismerés.

1. A menekültek fegyveres konfliktus vagy üldözés miatt hagyják el szülőföldjüket. A fogadó ország pedig akkor ismer el valakit menekültnek, ha az illető megalapozottan fél attól, hogy származása, vallása, állampolgársága, politikai meggyőződése vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt üldözik, illetve üldözni fogják. Az Európai Unióban az úgynevezett kvalifikációs irányelv rögzíti, hogy kik jogosultak nemzetközi védelemre.
2. Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll a veszélye, hogy származási országába visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja vagy félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni. Az oltalmazotti státusz gyakran a család egységét biztosítja. Ha például az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarországon gyermeke születik, akkor – kérelmére – a gyermeket oltalmazottként kell elismerni. Az oltalmazotti státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább háromévente köteles felülvizsgálni. A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyezően jogosultak szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve azonos kötelezettségekkel terheli őket.
3. Ami a befogadotti státuszt illeti, Magyarország védelemben részesíti azt a külföldi személyt, aki nem felel meg ugyan sem a menekülti, sem az oltalmazotti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába visszatérése esetén faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyének lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja. A befogadotti státuszt a menekültügyi hatóság évente köteles felülvizsgálni.
4. Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a hazánk területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet a kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.

Menedékkérőknek pedig azokat nevezzük, akik menekülteknek mondják magukat, de még nem kapták meg a menekülti jogállást. Az ilyen személyeknek abban az uniós tagállamban kell védelmet kérniük, ahová először beléptek. Menekültstátuszt vagy más nemzetközi védelmi jogállást csak azt követően kaphat valaki, hogy a tagállami hatóságok ezt megítélték neki. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérők nem tekinthetők automatikusan menekülteknek.

Jobb életkörülmények keresése

A menekültekkel ellentétben migránsoknak hívjuk azokat a személyeket, 

A menekülteket a nemzetközi jog, azon belül is az 1951. évi genfi egyezmény védi, a menekültügyi eljárást pedig a tagállamok a saját idegenrendészeti joguk és eljárásaik alapján folytatják le.

2015 óta hazánk kiemelt tranzitországnak tekinthető a kontinensen kívülről – Törökországon keresztül – érkező tömeges migrációban. A kelet-mediterrán útvonalon Görögországba érkezők a nyugat-balkáni szakaszon folytatják útjukat Nyugat-Európa felé. Hét évvel ezelőtt néhány hónap alatt csaknem egymilliós tömeg vándorolt át az érintett országokon. Az érkezési számok azóta évről évre mérséklődtek az Európai Unió egészét tekintve, de évente néhány százezren különösebb gond nélkül bejutnak valamelyik frontországba: mint például Spanyolországba, Olaszországba vagy Görögországba.

Az Ukrajnából menekülők jogai

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint Magyarországra március 20-ig 312 200 menekült érkezett a háború elől Ukrajnából, míg Lengyelországba 2 083 854, Romániába 535 461, Moldovába 365 197, Szlovákiába 250 036, Oroszországba 231 764, Fehéroroszországba 3765.

A magyar kormány már az orosz–ukrán háború legelső napján, február 24-én rendeleti úton módosította a menedékjogi törvényt, amelyben leszögezte:

Ezzel lehetővé tették az Ukrajnából érkező ukrán állampolgároknak, de az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, ukrán állampolgársággal nem rendelkező más személyeknek is, hogy nálunk nyújthassák be menekültügyi kérelmüket. Erre a korrekcióra azért volt okvetlenül szükség, mert a korábbi szabályozás szerint csak két külföldi képviseleten – köztük Kijevben – lehetett beadni menedékkérelmet, a határon nem.

Azok az ukrán állampolgárok, akiknek van biometrikus útlevelük, három hónapig szabadon tartózkodhatnak és mozoghatnak az Európai Unión belül. Biometrikus útlevél nélkül viszont nem utazhatnak tovább Magyarországról az EU más országaiba.

Március 8-a óta az ukrán állampolgárságúak menedékes státuszt kérhetnek Magyarországon. Ezt a védelmet az ukrán állampolgárok, családtagjaik és az Ukrajnában elismert menekültek és családtagjaik kaphatják meg, független attól, hogy közvetlenül Ukrajnából érkeztek-e hazánkba. Ez a védelem azonban csak akkor jár, ha február 24-e előtt Ukrajnában tartózkodtak.

A menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtására személyesen van lehetőség a kialakított gyűjtőpontok bármelyikén a nap 24 órájában vagy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben. A Budapest, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati iroda a hét minden napján, hétvégén, valamint munkaszüneti napokon is segíti az ideérkezőket.

Az Ukrajnából menekülők számára további gyakorlati információk találhatók az alapvető jogok biztosának honlapján.

(Borítókép: A háború elől Ukrajnából menekülő emberek egy Lengyelországba tartó vonaton ülnek a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 15-én.  Fotó: MTI / EPA / Mykola Tys)