Egyenlőtlenek az április 3-ai választásokat megelőző kampányfeltételek. Az EBESZ jelentése példaként a kampánypénzeket, levélszavazatokat és az elfogult állami médiát említi.
Semmi nem korlátozza az állami tisztviselők kampánytevékenységét, mint ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem – egyebek mellett ez áll az EBESZ Választási Megfigyelési Missziója időközi jelentésében – közölte a dokumentum alapján a Népszava.
Emlékeztetnek, a Nemzeti Választási Bizottsághoz ugyan számos bejelentés érkezett hivatali pozícióval, illetve kampányforrásokkal való visszaélésről, ám a testület egy esetben sem állapított meg jogszabálysértést. A kormányoldallal szemben álló pártok például jelezték, hogy rendkívül egyenlőtlen a plakáthelyekhez való hozzáférés.
A jelentés megállapítja, a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabály nem határozza meg, hogy a „pártokon kívüli felek” (praktikusan a kormányzat) milyen feltételek mellett közölhet hirdetéseket. A megfigyelők tapasztalatai alapján a kihelyezett kormányzati plakátok számos esetben az ellenzéki szövetséget támadó üzeneteket közvetítenek.
A jelentés szerint a népszavazási kampányra fordítható pénzösszeget nem limitálták, a ráköltött közpénzről – ez irányú kötelezettség nem lévén – semmilyen hivatalos kimutatást nem közöltek. A választásban valamilyen módon érintett megkérdezettek szerint a kormányt semmilyen jogszabály nem kényszeríti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra a „gyermekvédelmi törvény” ügyében. Azt is megjegyezték, hogy
a lakóhely definíciójának módosítása lehetőséget ad manipulációra, mert a közelmúltbeli módosítás megkönnyíti az átjelentkezést a billegő körzetekbe. A határon túli választók levélszavazását is kifogásolták a korlátozott biztonsági garanciák miatt.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a külhoniakkal szemben a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, ehhez pedig nemritkán messzire kell utazniuk a voksuk leadásához.
A jelentés megállapította, hogy a közszolgálati médiában „rendszerszintű a politikai elfogultság”, a közmédia gyakorlatilag nem ad teret ellenzéki politikusok megszólalásainak.
Az Alapjogokért Központ reagálása szerint az EBESZ választási megfigyelői missziójának időközi jelentését
20, a nyílt társadalom hálózatához tartozó „civil szervezet”, valamint 62 balliberális EP-képviselő kezdeményezte – az EBESZ-delegáció tagjainak többsége pedig szintén kötődik a Soros György által létrehozott struktúrákhoz.
A jelentős közpénzzel is támogatott szervezet azt is leszögezi, az EBESZ jelentése már előre megkérdőjelezi a magyar választási rendszer demokratikus mivoltát, hogy utána lehessen mire fogni a baloldal vereségét.
A jelentés (angol nyelvű) szövege itt érhető el.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)