Ez ugyan még csak a bizonytalan jövő, de annyi már most bizonyos, hogy az élő halakhoz nagyon hasonló külsejű és viselkedésű robothalakkal befolyásolni lehet, merre ússzon a halraj.
Az etorobotika arról szól, hogy miként lehet a robotok működését fejleszteni az etológia számára fontos állati és emberi viselkedési szabályok alapján – mondta el a Képmás Magazinnak dr. Miklósi Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének igazgatója, az Etológia Tanszék vezetője.
A tudós arról is beszélt, hogy több mint két évtizede foglalkoznak már az Etológia Tanszéken a kutyák viselkedésének kutatásával, ami összekapcsolódik az ember kutatásával, hiszen a két faj évezredek óta együttműködésben él. 2008-ban meghívták őket egy pályázatra, hogy olyan robotokat tervezzenek, amelyekkel az emberek szociális kapcsolatot tudnak kialakítani.
Ezeket nevezik szociális vagy társrobotoknak.
A kutatócsapat ekkor figyelt fel arra, hogy a tervezők általában embert utánzó, beszélő, nagyon komplex képességű robotokban gondolkoznak. Ők viszont másképp, etológiai irányból közelítették meg a témát:
a társrobot mint emberi segítő lényegében hasonló szerepet tölt be, mint egy kutya, amely sokféle feladatot elvégez az ember környezetében.
A kutya-ember kapcsolat tehát a szociális robotok fejlesztésének modellje lehet.
Dr. Miklósi Ádám szerint nagy kihívás olyan programot fejleszteni, amellyel a robot értékelni tudná a hozzá közeledő ember viselkedését, nyitottságát vagy félelmét, és annak megfelelően indulna felé vagy távolabb húzódna tőle. Egy ember vagy egy állat folyamatosan monitorozza a környezetét, körülnéz, figyel, ez a normális, élőre jellemző viselkedés. Ha egy macska vagy kutya ha alszik, akkor is működnek a szenzorai, és reagál a gazda tevékenységére. Ez azonban ma még nincs benne a szociális robotok programozásában, nem veszik, elemzik és hasznosítják a környezetükből érkező jeleket a célirányos tevékenységük közben.