Az idén indult projekt keretében minden temető bejáratához információs parcellakövet helyeznek el, rajta egy QR-kóddal, amelynek segítségével az intézet honlapjáról a látogatók megismerhetik az adott temető védett sírjait és a benne nyugvó személyek életrajzát. 

Az avatóünnepségen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Sírkertben olyan személyek nyugszanak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy mi, magyarok itt, a Kárpát-medencében ezer éve megmaradhassunk és gyökereinket egyre mélyebbre ereszthessük.

Olyan személyekről van szó, akik a múltban elért eredményeikkel irányt mutatnak nekünk a jövőre is

– mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy ma, amikor az európai nemzetek identitásának, vallásának, kultúrájának feloldódása közepette a magyarság megmaradása a tét, és legnagyobb felelősségünk nemzetünk és nemzeti identitásunk megőrzésében van, még inkább szükség van nagy elődeink példáira.

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere a Nemzeti Sírkertbe sorolt, tavaly felújított sírokra utalva kiemelte, hogy Keszthely fontosnak tartja a múlt ápolását, és azzal, hogy elsőként a városban helyezték el a védett sírokat jelölő parcellakövet, a város példát szeretne mutatni más településeknek.

A NÖRI emlékeztet, hogy a Nemzeti Sírkert egy védettségi kategória, amelyet a magyar kormány hozott létre 1999-ben az országhatáron belül található azon sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. A védettségről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dönt. Az így védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a NÖRI gyakorolja. A Nemzeti Sírkert része lehet bármely magyarországi sírhely vagy temetkezési hely.

Olyan kiemelkedő nyughelyekről van szó, mint például Kölcsey Ferencé Szatmárcsekén, Csokonai Vitéz Mihályé Debrecenben, Gárdonyi Gézáé Egerben vagy Kazinczy Ferencé Széphalmon.