Legyen aznap itthon, külföldön vagy vidéken a családdal, az Index összefoglaló cikkéből most mindent megtudhat, hogy mikor, hol és kire szavazhat, és mit vigyen magával az április 3-i országgyűlési választásra. Felkészítés a négyévente esedékes nagy demokratikus feladatra, hogy egy értékes iksz se vesszen kárba.
Az április 3-i országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe.
Ahhoz, hogy egy párt bejusson az Országgyűlésbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást. Mivel idén hatpárti szövetség, az ellenzék számára az érvényességi küszöb 15 százalék.
Hogy kevesebb, úgynevezett csak az állami kampánytámogatásra utazó kamupárt indulhasson a választáson, a mostani áprilisi választásra szigorodtak a feltételek. Míg 2018-ig országos listája annak a pártnak lehetett, amelyik 27 választókerületben (legalább 9 megyében és Budapesten is) tudott jelöltet állítani, ehhez most minimum 71 egyéni jelölt kell a fővárosban és 14 megyében.
Az idén országos listát állító szervezetek, akiknek a listáit megtaláljuk és beikszelhetjük április 3-án az egyik szavazólapon:
Aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, két szavazatot is kioszthat: az egyiket a lakóhely szerinti helyi jelöltre, a másikat a legszimpatikusabb pártlistára adhatja. Aki magyarországi lakcímmel nem, csak választójoggal bír, kizárólag a listára voksolhat.
Ha a lakóhelye szerinti választókerületének jelöltjei közt szeretne böngészni, a Nemzeti Választási Iroda honlapján településenként, valamint Budapesten kerületenként és választókerületenként kilistázva megtalálja.
Alapvetően mindenki, aki nagykorú, azaz elmúlt 18 éves, illetve mindazok a 16 és 17 évesek, akik házasságkötésük által váltak nagykorúvá.
Ugyanakkor idén nem vehet részt a szavazáson, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság kizárt a választójogból.
Előbbiek ítélethirdetésén biztosan elhangzott a közügyektől eltiltom fordulat, utóbbiak pedig pszichés állapotuk, például fogyatékosságuk vagy szenvedélybetegségük miatt korlátozottak választójogilag.
Köztük is egész konkrétan azok, akik hivatalosan úgynevezett gondnokság alatt állnak, és az erről szóló ítéletükben szerepel, hogy ezzel összefüggésben nem szavazhatnak.
Az országgyűlési választáson, április 3-án vasárnap reggel 6 és 19 óra között lehet szavazni a kijelölt szavazóhelyeken.
Amennyiben a szavazás napján Magyarországon tartózkodik, és azon belül is a bejelentett lakcíme közelében, akkor a legközelebbi kijelölt szavazókörben adhatja le a szavazatát. A Nemzeti Választási Irodától elvileg már februárban kaptunk levelet arról, hogy regisztráltak a névjegyzékbe, és hogy pontosan hova, melyik szavazókörbe kell menni szavazni.
Ha levél valamilyen oknál fogva nem jutott el önhöz vagy azóta elkallódott, a Nemzeti Választási Iroda honlapján a lakcímét beírva ITT a szavazóhelyiség-kereső szolgáltatásnál megtudhatja, hogy április 3-án melyik az ikszelős helye. A honlap még térképen is mutatja a szavazóhelyiséget.
Ha Magyarországon, de nem a lakcím szerinti lakóhelyén szeretne szavazni: az átjelentkezésre magyar lakcím birtokában van lehetőség bármelyik magyarországi település vagy budapesti kerület kijelölt szavazókörébe, ám az erre vonatkozó határidő március 25-én, pénteken már lejárt.
Ha az átjelentkezés után valaki mégis a lakcíme szerinti szavazókörben vagy egy másik településen szavazna, átjelentkezését visszavonhatja vagy módosíthatja személyesen és online (ügyfélkapus azonosítással) 2022. április 1. (péntek) 16 óráig.
Az NVI péntek reggeli adatai alapján eddig több mint 140 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szeretnének szavazni, négy évvel ezelőtt végül a választás napján kétszázezer volt az átjelentkezők létszáma. Arra számítani kell, hogy településenként egy szavazókört jelöltek ki az átjelentkezőknek.
Átjelentkezőként is ugyanúgy az állandó lakcíme szerinti egyéni képviselőjelöltre szavazhat, és természetesen a szimpatikusnak vélt országos listára. Hiába tartózkodik tehát április 3-án például Győrben, ha a lakcíme a főváros II. kerületében van, akkor nagy eséllyel csak a Budapest 4-es választókerületi jelöltek egyikére voksolhat.
Ahhoz, hogy leadhassa a szavazatát, magával kell vinnie a lakcímkártyáját és ezen felül egy érvényes fényképes igazolványt, ami lehet személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány.
Éppen ezért érdemes az okmányok érvényességét most ellenőrizni, és ha közülük bármelyik érvényessége lejárt, érdemes mielőbb felkeresni valamelyik kormányablakot.
Érvényes a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje: 2020. március 11. és 2022. május 31. közötti (ideértve a március 11-én és május 31-én lejárt okmányokat is).
Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje: 2020. március 11. előtti.
Aki április 3-án nem tudja Magyarországon leadni a szavazatát, állandó magyar lakcím birtokában még március 25-én, pénteken délután 4-ig regisztrálhatott, hogy a hozzá legközelebb eső magyar külképviseleten voksolhasson.
A külképviseletek listája, ahol szavazni lehet, IDE kattintva érhető el.
A külképviseleti szavazáson nem kérik a lakcímkártyát, elég bemutatni a személyi igazolványt, az útlevelet vagy a jogosítványt. Ugyanakkor arra érdemes figyelni, hogy a külképviseleteken a szavazáshoz csak a magyar hatóságok által kiállított okmányokat fogadják el. (Ettől függetlenül nem árt, ha aznap a biztonság kedvéért önnél van a lakcímigazolvány.)
Az NVI összesítése szerint eddig több mint 58 ezren jelezték, hogy külföldön fognak szavazni.
Ebben az esetben a pártlistákra és az egyéni képviselőjelöltekre is szavazhat. Mivel a külképviseleti szavazásnak feltétele a magyarországi állandó lakcím, ezért ekkor a lakcím szerinti egyéni jelöltre adhatja le a szavazatát.
A szavazási időpontokat helyi idő szerint kell érteni, ami a gyakorlatban például azt jelenti, hogy az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már április 2-án, szombaton megtartják a szavazást, a többi külképviseleten, néhány kivétellel, akárcsak itthon, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 között lehet leadni a szavazatokat.
Aki menet közben meggondolná magát, és mégsem külföldön szavazna, március 30-ig még kérheti, hogy vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Ahogy arra szintén van lehetőség, hogy akit korábban felvettek a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.
Az a 420 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választások előtt vagy azután regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, regisztrációs kérelmét március 9-ig adhatta le a Nemzeti Választási Irodában.
A külhoni magyaroknak április 3-án 19 óráig kell eljuttatniuk levélben az NVI-hez a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.
Aki például egészségi állapota miatt kórházban van vagy nem tudja elhagyni az otthonát, illetve fogvatartott, ezért a szavazás napján nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, igényelhet mozgóurnát, az igénylés okával. A kérelem egyszerre vonatkozik az országgyűlési választásra és a népszavazásra, így utóbbira a mozgóurnát nem kell külön igényelni.
Fontos, hogy munkahelyi elfoglaltság miatt azonban nem lehet mozgóurnát igényelni.
Ezt kérésre, az általunk megadott címre kiviszik, ahol a személyazonosságunk igazolása után már szavazhatunk is.
Mozgóurnát igényelhet:
Amennyiben a mozgóurna-kérelmet elfogadják, április 3-án a szavazatszámláló bizottság két tagja a megadott címen felkeresi a választópolgárt. Aki addig is meggondolná magát, és mégsem kéri a mozgóurnát, kérelmét április 1-ig, délután 4-ig visszavonhatja, például ITT.
Az idei országgyűlési választás különlegessége – ami a hazai demokrácia történetében eddig nem fordult elő –, hogy az április 3-i parlamenti választással egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartanak.
A népszavazás kérdései a következők:
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyeket nem számítanak be az egyéni mandátumszerzéshez, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
A választás éjszakáján az NVI várhatóan közli az előzetes eredményeket, ám a végső, hivatalos eredményre ezúttal is várni kell. A végeredményt a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg.
Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én hirdetik ki.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.
(Borítókép: Szavazók az önkormányzati választáson a zuglói Örökzöld Óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)