Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádiónak elmondta: egész Magyarországon, így a tavakban és a folyókban is alacsony a vízállás, ami még nem rendkívüli, de azért helyenként már szélsőséges mértékű. A vízhiány a közelmúltat vizsgálva az elmúlt három hónap, távolabbra tekintve több mint egyéves periódus kevés csapadékának az eredménye.

A szóvivő szerint 2021 májusától a mai napig körülbelül két és fél havi csapadékhiány alakult ki Magyarországon, miközben az idei március 95 százalékos csapadékhiányt hozott a sokévnyi átlaghoz képest.

A következő napokban érkező csapadék főként a mezőgazdaságnak kedvezhet, mintsem a vízgyűjtőknek. Hiszen most annyira száraz mindenhol a föld, hogy ha elkezd esni az eső, azt mindenhol be fogja szívni a talaj, a vízgyűjtő területeken is, és nem kerül majd sor lefolyásra a különböző lehetőségeken, csatornákon, kisebb patakon keresztül a folyókba vagy tavakba

– magyarázta a szakértő az InfoRádiónak. 

A szóvivő arról is beszélt: Magyarországon eddig árvizet és belvizet tudtak előre jelezni, illetve készültséget elrendelni ezek ellen, de miután az elmúlt 5 évben a vízhiány lett a jellemző, a vízügyi ágazat létrehozta az úgynevezett aszálymonitoring rendszert, amely 112 állomáson folyamatosan méri és szolgáltatja az aktuális hőmérsékleti, csapadék-, illetve talajnedvességi adatokat, amelyekből a vízhiány mértékét (aszályindex) lehet kiszámítani, és elrendelni az első-, másod- vagy harmadfokú riasztást – vízhiány ellen.

Mint arról korábban az Index is beszámolt, az ország jelentős részén közepes szintű vízhiány, több helyen pedig már a nagyfokú aszály jelei is mutatkoztak. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága ezért jelentős mennyiségű árasztóvizet juttat a természetbe a hónapok óta tartó csapadékmentes időjárás miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a csütörtöki esőzés „életmentő” lehet, de a szárazság jelentős mérséklése szempontjából ennél jóval több kell.