Magyarország parlamenti választásra és népszavazásra készül az Ukrajnában dúló háború és a koronavírus-járvány árnyékában. A gyermekvédelmi referendum április 3-án, a parlamenti választás napján lesz, és mint annyi más közéleti kérdés, ez is végletekig megosztja a magyar társadalmat.
A szabályok korábban nem engedték, hogy azonos napon tartsák a parlamenti választásokat egy népszavazással, de a törvényt a párbeszédes országgyűlési képviselő, Szabó Tímea javaslatára tavaly módosította az Országgyűlés, ezért Áder János köztársasági elnök januárban ennek figyelembevételével tűzte ki a gyermekvédelmi népszavazás időpontját.
A szavazólapon a következő négy kérdés szerepel:
Miután a parlament elfogadta a gyermekek védelméről szóló törvényt, az Országgyűlés tavaly novemberben döntött a gyermekvédelmi népszavazásról, amely azóta is folyamatos céltáblája a kormánnyal szembehelyezkedő politikai erőknek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet álláspontja szerint a megvitatásra bocsátott négy kérdés propagandacélokat szolgál. Azt mondják, hogy a népszavazás kérdései gyűlöletkeltőek, amelyek kiközösítik a szexuális és nemi kisebbségeket, ezért az ellenzéki pártokkal összhangban érvénytelen szavazásra buzdítják a szavazókat.
Az ügyben véleményt formált az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović is, aki így fogalmazott:
Aggódom amiatt, hogy a javasolt népszavazás erősíteni fogja a sztereotípiákat, az előítéleteket és a gyűlöletet az LMBTI-személyekkel szemben, és ezért erősen negatív hatással lesz jogaikra, biztonságukra és jóllétükre azáltal, hogy kétértelmű és félrevezető kérdéseket tesz fel a népszavazáson.
A népszavazási kampány hajrájában a Facebookon is fellángolt a szavazásellenesek lelkesedése. Egy közösségi oldalon keringő plakáton arra buzdítanak, hogy mind a négy kérdésnél ikszeljék be az igen és a nem válaszokat is, hogy az így leadott szavazólapok értékelhetetlenek legyenek.
A kormány és annak támogatói természetesen szögesen ellentétes véleményt képviselnek az ügyben. A kampányfinisben a Kormányzati Tájékoztatási Központ elektronikus levélben közölte, hogy a gyermekek szexuális nevelésének joga kizárólag a szülőké, a gyermekvédelem pedig állami kötelesség, és nem fordulhat elő, hogy az iskolákban, televíziós műsorokban és reklámokban aktivistacsoportok a gyermekekre irányuló szexuális propagandát folytassanak.
Konkrétan a népszavazásról azt írják, hogy
a kormány minden magyar embernek biztosítja a lehetőséget, hogy elmondja véleményét. Ezt szolgálja a népszavazás.
Egyúttal közlik, hogy most megállítható a gyermekekre irányuló szexuális propaganda, ezért arra buzdítanak, hogy a népszavazáson a voksolók négy nemmel fejezzék ki egyetértésüket.
Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(Borítókép: Az április 3-ai országgyűlési választás és a vele egy napon rendezett népszavazás szavazólapjai a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2022. március 9-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)