A hétvégén esedékes gyermekvédelmi népszavazás kevésbé került a médiafigyelem középpontjába a parlamenti választás, az Ukrajnában dúló háború és a koronavírus-járvány árnyékában. Éppen ezért az erről szóló összefoglalónk után megkerestünk néhány közvélemény-kutató intézetet, azt tudakolva, foglalkoztak-e a referendum várható kimenetelével. Az érvényesen voksolók többsége nemmel szavaz majd, igen válasz alig várható. És ön mit tervez? Szavazásunkban elmondhatja.
Érdeklődésünkre a Závecz Research képviseletében a piac- és társadalomkutató intézet alapító-ügyvezetője, Závecz Tibor küldött gyors választ, amelyben maga is megerősítette, hogy ez a téma csakugyan elsikkad, nemcsak a sajtóban és a közvélemény-kutatóknál, de meglátása szerint a pártkampányokban is.
Mindazonáltal a Závecz Research éppen az említett levélváltás után, csütörtökön közzétette az erről szóló kutatását, amelynek fő megállapítása az, hogy a népszavazáson sok érvénytelen szavazat várható, miközben alig lesz igennel voksoló.
A 24.hu megbízásából készített elemzésből úgy tűnik, hogy bizonyos szempontból a gyermekvédelmi népszavazás feleslegesnek tűnik, ugyanis azok, akik ki akarják tölteni a szavazólapot, pártszimpátiájuktól függetlenül nagyon hasonlóan gondolkodnak a témáról. Különbség mindössze egy kérdésnél figyelhető meg.
Ugyanakkor a választási részvételüket ígérők 12 százaléka egyetlen kérdésre sem válaszol majd, ők tehát biztosan érvénytelenül voksolnak.
Kérdésenként további négy-négy százalék mondta ezt a felmérésben, hat-hét százalék pedig azt, hogy még nem tudja, hogyan szavaz.
Az is kiderült, hogy az ellenzéki összefogás támogatóinak 27 százaléka egyáltalán nem válaszol majd a népszavazás kérdéseire, további nyolc-tíz százalék pedig bizonyos kérdésekre nem akar felelni, vagyis várhatóan érvénytelenül voksol.
A válaszadók 69 százaléka nem támogatná, ha kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartanának, de ez az egyetlen olyan kérdés, amelyre nagyobb számban érkezhetnek igenlő válaszok: nyolc százalék felelt így, vagyis úgy, hogy nincs ellene a szexuális irányultságok iskolai bemutatásának.
Az ellenzéki szavazók között 15 százalék a megengedők aránya, 46 százalékuk viszont a kormány álláspontja, vagyis a nemleges válasz mellett van.
A második kérdésre a válaszadók 77 százaléka mondott nemet, és mindössze egy százalék igent. Érdekes megállapítás, hogy az ezerfős reprezentatív felmérésben részt vevő ellenzéki szavazók között egyetlenegy sem akadt, aki támogatná a nemi átalakító kezelések népszerűsítését a kiskorúak között.
A harmadik a kérdésre 76 százalék mondott nemet a felmérésben, és két százalék igent, de még az ellenzék támogatói között is 55:3 a nemmel, illetve igennel szavazók aránya.
Az előző kérdésekhez hasonlóan a negyediknél is 77 százalék volt a nemleges válaszok aránya, és mindössze egy százalék felelt igennel. Ahogy az összes kérdésnél, ennél is a 40–59 év közöttiek a leginkább elutasítók.
A népszavazás várható kimenetelének esetleges vizsgálatáról megkérdeztük a Századvég elemzőintézetet is, de tőlük mindeddig nem kaptunk választ, ezért ezúttal a Nézőpont Intézet tavalyi felmérésére hivatkozunk, amely tulajdonképpen egybecseng a fent leírtakkal, és kiderül belőle, hogy a magyarok többsége a kormánnyal ért egyet a népszavazás kérdéseiben.
Megállapítják, hogy
négyből három magyar felnőtt állampolgár (74 százalék) szülői engedélyhez kötné, mit taníthatnak az iskolákban és az óvodákban a gyermekeknek a homoszexualitásról,
és mindössze ötből egy ember (húsz százalék) véli úgy, hogy ennek nem kell függenie a szülői engedélytől.
A Nézőpont értékelése szerint a kormánykritikus személyek többsége is a szülői engedélyek mellett foglalt állást (56 százalék), közülük mindössze harmaduk áll az LMBTQ-szervezetek pártján.
Mint írták, a kormánypárti tábor elsöprő támogatása mellett (86 százalék) az ismeretlen preferenciájúak kétharmada is támogatja a kormányzati álláspontot, miszerint a szülő dönthessen arról, hogy mit tanítanak gyermekének a homoszexualitásról a közintézményekben.
A Nézőpont szerint demográfiai csoportok szerint minimális eltérések tapasztalhatók, vagyis a fiatalok kétharmada, az idősebbek négyötöde osztja a kormánypártok álláspontját, míg Budapesten tízből hét, vidéken négyből három ember vélekedik úgy, hogy a szülő dönthessen a kérdésben.
Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre.
Alább ön is elmondhatja véleményét a népszavazással kapcsolatban.
(Borítókép: Az országos népszavazás szavazólapjainak jóváhagyott mintái a Nemzeti Választási Bizottság ülésén a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2022. február 14-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)