Még ebben a nehéz helyzetben is legalább 3-4 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető 2022-re – nyilatkozta a Figyelőnek Varga Mihály pénzügyminiszter, rámutatva arra, hogy a magyar állam adósságszintje tavaly már mérséklődött a 2020-ashoz képest. 

A gazdaságpolitikus kiemelte, hogy a háború átrendezi az államháztartást, finanszírozniuk kell be nem tervezett tételeket, itt elég, ha csak a menekültellátásra gondolunk. A pénzügyminiszter szerint a mostani választás azért fontos, mert cselekvési irányt is választunk, hogy merre menjen az ország. A baloldali gazdaságpolitikát megtapasztalta Magyarország 2002 és 2010 között, aminek csőd lett a vége.

Most, amikor a világjárvány 5. hullámának végén, egy gazdasági válság után, egy háború szomszédságában és a választások előtt vagyunk, minden korábbinál nagyobb jelentősége van a választásoknak. Építeni lassabb és nehezebb, rombolni mindig gyorsabban lehet

– figyelmeztetett Varga Mihály, aki szerint Magyarország gyorsabban tudna növekedni az uniós átlagnál, ha a szomszédban nem dúlna háború. A szankciók miatt teljesen új, negatív hatásokkal kell számolni az európai és a magyar gazdaságban is. A pénzügyminiszter kihangsúlyozta az euró bevezetése melletti elkötelezettséget, ami előtt azonban meg kell erősíteni a magyar gazdaságot:

Fontos tanulsága az euró elmúlt két évtizedes történetének, hogy a közös fizetőeszköz használatától függetlenül is lehet eredményes gazdaságpolitikát folytatni. Ezzel párhuzamosan a valutaövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése önmagában nem vezet el a versenyképesség javulásához.