A népszavazás a gyermekekről szól, de a felnőttekhez: a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, mindenkihez, akinek fontos az utánunk jövő generáció biztonsága.
„Az orosz–ukrán háború elől menekülők éppen azt kérik tőlünk, amit adni tudunk: biztonságot, jól szervezett ellátást, békességet. Azért segítünk, mert ezt diktálja a szívünk”. Novák Katalin, megválasztott köztársasági elnök egyebek mellett erről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
A kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva úgy fogalmazott, az elmúlt száz évben sosem volt könnyű magyarnak lenni. Kemény élethez szoktak ott a mieink. Amit mostanra – jórészt anyaországi segítséggel – felépítettek: a magyar óvodák, iskolák, templomok, otthonok, azoknak jelentős része a háború miatt kiürülhet.
A menekültek érzik, hogy Magyarország szíve most a magyar–ukrán határon dobog.
– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a megnyilvánuló magyar szolidaritásra miért nem reagál érdeme szerint az ukrán politika és az ukrán média, úgy válaszolt, hogy amit az ukrán vezetés vár, az több, mint a szolidaritás, az emberfeletti segítségnyújtás. „Ők azt szeretnék, ha az ő harcuk a mi harcunk is lenne, mi azonban a háborúból ki akarunk maradni. Nem azért segítünk a menekülőknek, hogy kivívjuk az ukrán vagy a nemzetközi politika és média elismerését, hanem azért, mert ezt diktálja a szívünk.”
Novák Katalin úgy látja, az orosz agressziót Magyarországgal együtt egységesen és határozottan elutasította a NATO és az Európai Unió minden tagállama, ugyanakkor kevés olyan ország van, mely egészében le tud mondani az Oroszországból érkező energiáról és élelmiszerekről. Magyarország bármennyire is törekszik az önellátás kialakítására, ma még erre nem képes.
A fegyveres konfliktus kapcsán arról is beszélt, hogy jó vezetők a hazájukban élő emberek érdekeit tartják elsősorban szem előtt, így természetes, hogy vannak egymással rivalizáló részérdekek.
Ezeket figyelembe véve kell olyan közös döntéseket hozni, melyek egyértelművé teszik: hazánk nem akar háborút, egy szuverén ország megtámadása elfogadhatatlan. A köztársasági elnök a magyar célokat röviden így foglalta össze: igazságos béke és biztonság. Figyelmeztetőleg azt is hozzátette, hogy az értékek melletti kiállás saját jogos érdekeinket figyelmen kívül hagyva felelőtlenség, az érdekek értékektől független képviselete pedig erkölcstelen.
A gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire adandó válaszok jelentőségét annak felismerése adja, hogy észrevesszük-e a koronavírus-járvány és a háború takarásában azt a lappangó ideológiai hadviselést, mely újabban a gyerekeinket vette célba.
Segíteni kell a szülőket, hogy a gyermekeikre veszélyes, káros propagandától távol tarthassák őket.
A népszavazás ugyanis a gyermekekről szól, de a felnőttekhez: a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, mindenkihez, akinek fontos az utánunk jövő generáció biztonsága.
Ami sokáig „jóemberségnek”, toleranciának tűnt, arról mára kiderült, hogy véleménydiktatúrára törekvés, mely nem tűri meg azokat, akik másképp gondolkodnak és másként akarnak élni. A magukat toleránsnak tartók képtelenek elviselni az övékétől különböző véleményeket – húzta alá Novák Katalin, hozzátéve, köztársasági elnökként is arra törekszik majd, hogy az ország határain belül és azon kívül is adjunk teret az egymástól eltérő álláspontoknak, kiállva a saját értékrendünk mellett, melyet az alaptörvény világosan kinyilvánít.
Ígért államfői aktív szerepvállalásáról szólva úgy fogalmazott, a cél eltévesztése lenne, ha a személyét érő támadásokkal foglalkozna. Azt reméli, hogy az aktív elnökség megszólítja majd a jó szándékú embereket. Ami pedig a politikusokat illeti: „Eddig is tartottam magam ahhoz, hogy személyeskedő politikai vitákba nem szállok be, ez a jövőben is így lesz.”
(Borítókép: Novák Katalin 2021. november 14-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)