Az országgyűlési választás és a vele egy időben zajló népszavazás eddig rendben, különösebb feszültségek nélkül zajlott. Délután 1-kor már 40 százalék magasságában alakult a részvételi arány, ami azt jelenti, hogy egyre nő a választói kedv.
Eljött a nagy nap, vasárnap reggel 6-kor elrajtolt a rendszerváltás utáni Magyarország kilencedik országgyűlési választása, amelynek különlegessége, hogy a hazai demokrácia történetében most először az április 3-i parlamenti választással egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartanak.
Vasárnap kora reggel valamennyi szavazókör rendben megnyílt: a 106 egyéni választókerület mind a 10 243 szavazóköre megkezdte a munkáját, az első választópolgárok már reggel 6-tól mindenhol leadhatták a szavazatukat.
A voksolás kezdetével a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által nyilvántartásba vett, közel 900 külföldi megfigyelő is szolgálatba helyezte magát, köztük az EBESZ munkatársai. Ők jelen lehetnek például a választási szervek munkájánál, betekinthetnek a választási bizottságok irataiba, kérdéseket tehetnek fel a választási szervek tagjainak, és figyelmeztethetik őket, ha bármi kifogásolhatót észlelnek.
Az első félidő, azaz a reggel és a délelőtt viszonylag problémamentesen telt, néhány ájulásos rosszullét és szavazóköri bélyegzőszétesés kivételével. Az előbbi eseteket, amennyiben szükség volt rá, a mentősök rendben ellátták, a bélyegzőket pedig megjavították, illetve cserélték, ami azért is fontos, mert csak és kizárólag a választópolgár előtt közvetlenül lepecsételt szavazólapok érvényesek.
A részvételi arányról eddig – szokás szerint – négy alkalommal: valamivel reggel 7, 9, 11 és 13 óra után közölt részvételi adatokat az NVI. Az eddigiek alapján elmondható, hogy az idei részvételi arány némileg alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, azonban magasabb a 2014-esnél.
A választói névjegyzék alapján a szavazókörök zárásáig, azaz este 7 óráig csaknem 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.
A legutóbbi, 13 órás adatközlés szerint Budapesten 42,7 százalékos a részvételi arány, a legtöbben a 3. számú egyéni választókerületben szavaztak (46,19 százalék), ahol Fürjes Balázs és Hajnal Miklós küzd meg a mandátumért.
Legkevesebben pedig (37,81 százalék) a 6. számú választókerületben vettek részt a voksoláson, ahol Sára Botond és Jámbor András közt dőlhet el a verseny.
Országosan 13 óráig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3-as számú választókerületben volt a legalacsonyabb a részvétel, a szavazók 32,31 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb pedig Pest megyében, ahol 42,20 százalékos volt a részvételi arány a 13 órás állás alapján.
Az ismertebb politikusok közül a kormányoldalon már leadta szavazatát Budán Orbán Viktor miniszterelnök a felesége, Lévai Anikó társaságában, majd nem sokkal utánuk ugyanabban a zugligeti iskolában voksolt a köztársasági elnöki pár, Herczegh Anita és Áder János is. A köztársasági elnöki hivatalban Áder Jánost május 10-én váltó Novák Katalin Újbudán voksolt első szavazó fiával.
A Dobrev Klára–Gyurcsány Ferenc házaspár a legkisebb gyermekével érkezett a szavazókörbe. Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét szintén a családja kísérte el az urnákhoz Budapesten, az ellenzéket vezető Márki-Zay Péter pedig posztolt, videóban buzdított szavazásra, elment a misére, majd bemutatta, hogyan ikszelt érvénytelenül a népszavazáson Hódmezővásárhelyen.
A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, 65 százalék körül lehet majd végső a választási részvétel, ami átlagosnak számítana az elmúlt voksolásokat nézve
– mondta el az Indexnek Nagy Ervin, akit a 13 órai 40,01 százalékos adat közzététele után kérdeztünk.
A XXI. Század Intézet elemzője hozzátette, a nem túl magas részvétel általában a kormányon lévő erőknek szokott kedvezni, de ha tovább erősödne a választási részvétel, már más lenne a következtetés.
A mai országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.
Mivel idén hatpárti szövetség van, az ellenzék számára az érvényességi küszöb 15 százalék.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
A választás estéjén, éjszakáján az NVI várhatóan közli az előzetes eredményeket, ám a végső, hivatalos eredményre ezúttal is várni kell. A végeredményt a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg.
Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én hirdetik ki.
Az Alaptörvény szerint az új országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.
ITT olvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve. Kövesse velünk percről percre az április 3-i országgyűlési választásokat!
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)