A történész kiemelte: a konfliktus még a szovjet korszakból ered, de a Szovjetunió felbomlása után „volt egy ígérvény arra, hogy a NATO nem terjeszkedik Európának erre a részére”, amelyet végül nem tartottak be.

Amikor pedig szóba került Ukrajna EU-, illetve NATO-tagsága, azt már nem tudták tolerálni az oroszok. Azt laikusként nagyon nehéz megállapítani, hogy ebben a folyamatban kinek mekkora igazsága van

– fogalmazott Szakály Sándor, hozzátéve azt is: a NATO-tagság mellett még az orosz kisebbség rossz helyzete motiválhatta az agressziót.

Úgy gondolom, Vlagyimir Putyin nem megy tovább Ukrajnánál. Számukra elég biztosíték lenne, ha finn mintára vállalná Ukrajna, hogy semleges állam lesz, valamiféle kisebbségi jogokat biztosít a területén élő orosz kisebbségeknek

– mondta, majd hozzátette: elképzelhető az is, hogy a donbaszi szakadár köztársaságok területét Oroszország végül a Krímhez hasonlóan annektálja. Ugyanakkor azt nem tartja valószínűnek, hogy Ukrajnát megpróbálják több részre is felosztani az oroszok, amennyiben „biztosítékokat kapnának egyéb követeléseikre” – fogalmazott a történész.

(Borítókép: Szakály Sándor 2020. szeptember 4-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)