Ha mindenki minden jogorvoslati lehetőséget „faltól falig” kihasznál, akár heteket várni kell még az idei országgyűlési választás lezárására és a végeredmények megállapítására. A választások tisztaságát többlépcsős jogorvoslati rendszer védi, amely, ha rendkívül rövid határidőkkel is, de kifogást, fellebbezést, bírósági felülvizsgálati kérelmet és végső soron alkotmányjogi panaszt is biztosít a kétkedők számára.
Mint arról beszámoltunk, a Fidesz–KDNP nyerte a 2022-es országgyűlési választást, méghozzá kétharmados többséggel. A kormánypártok 135 parlamenti mandátumot gyűjtöttek közel százszázalékos feldolgozottságnál, az Egységben Magyarországért hatpárti összefogás 56 mandátumot szerzett, a Mi Hazánk Mozgalom hetet, míg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egyet.
A választójogot Magyarországon az Alaptörvény XXIII. cikke deklarálja, míg a 2. és a 35. cikk garantálja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
A választások tisztaságát többlépcsős jogorvoslati rendszer védi, amely egyfelől biztosítja a választópolgároknak azt a jogát, hogy kétségbe vonhassák a választás eredményét, illetve a választási eljárásban szereplő személy vagy szervezet eljárásának törvényességét, másfelől viszont garantálja is a processzus minél gyorsabb befejezését.
Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben korábban már hangsúlyozta:
Az észszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó jogviták a választások eredményének utólagos megkérdőjelezését is lehetővé tennék, adott esetben akadályoznák a választott testületek megalakulását vagy kétségbe vonnák a már megalakult testületek legitimációját. Ez sértené a népszuverenitás elvét, egyúttal ellentétes volna a jogállam demokratikus jellegével.
A jogorvoslati eszközök a következők:
A választás szabályai szerint vasárnap éjszaka addig kellett a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után nem jött ki ugyanaz az eredmény. Ezeket az adatokat kellett felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amiket a szavazatszámláló bizottságok minden egyes tagjának alá kellett írnia. Az itt megállapított eredmény ellen nem lehet fellebbezni, ám meg lehet támadni a helyi választási bizottság eredményt megállapító döntését.
A helyi választási bizottságok összegzik a jegyzőkönyvi eredményeket, és megállapítják, hol ki nyert. Ez már az a döntés, ami ellen fellebbezni lehet, például a szavazóköri eredményt megállapító szavazatszámlálói döntés vagy éppen az eredményösszesítés ellen.
A fellebbező kötelezettsége, hogy megjelölje a pontos törvénysértést, és azt bizonyítsa is.
Erre három nap áll rendelkezésére, a területi választási bizottságnál kell jelentkezni, ahol szintén három nap alatt bírálják el a panaszt. Amennyiben itt is döntés van, három napon belül lehet fellebbezni, és a bíróságnak megint csak három napja lesz arra, hogy a jogerős végeredményt megállapítsa. Ha viszont csak úgy tudnak dönteni a fellebbezésről, hogy újra kell számlálni a szavazatokat, akkor erre már hat nap áll rendelkezésre.
Az egyéni választókerületi választási bizottság választási eredményt megállapító határozata ellen benyújtott fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Az NVB másodfokú határozata, illetve a listás választási eredményt megállapító határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.
A választási eljárás során is igénybe lehet venni, mint rendkívüli jogorvoslatot az alkotmányjogi panaszt.
A bírói döntés ellen ugyanis a közlésétől számított három napon belül alkotmányjogi panasz nyújtható be az Alkotmánybírósághoz, amely a panasz befogadásáról választási ügyben három, népszavazási ügyben öt munkanapon belül dönt, és a befogadott panaszról további három, illetve öt munkanapon belül hoz érdemi döntést.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja részletesen elemezte a választási eljárással kapcsolatos jogalkalmazói tapasztalatokat. A legmagasabb bírói fórum szakértői több mint hétszáz bírósági döntést dolgoztak fel.
Az elemzők szerint a választás legfontosabb közjogi eseménye a választás eredményének megállapítása. Éppen ezért a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése.
A választási eljárásban a szavazás során fordulhat elő a legtöbb visszaélés. A levélszavazásnál jelentős problémát mutat az érvénytelen szavazatok magas száma. A 2014-es választáson például a beérkezett levélszavazatok csaknem ötöde érvénytelen volt, és a népszavazáson is meghaladta az érvénytelen voksok aránya a 15 százalékot. Szükségesnek látják elkerülni, hogy túl sok szavazatot nyilvánítsanak érvénytelenné, azaz kétség esetén kísérletet kell tenni a választópolgár akaratának felderítésére. A Kúria egyik ügyben rámutatott, hogy az érvénytelen szavazatok országos átlagot meghaladó száma önmagában nem elegendő indok az egyéni választókerületi eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére.
A felek jobbára szoros eredmény esetén kezdeményeztek jogorvoslati eljárást. A leggyakrabban tiltott kampány-tevékenységre hivatkoztak (szavazók befolyásolása, etetés-itatás, gépkocsival szállítás, kampánytevékenység százötven méteren belül). A bírósági döntések ennek kapcsán egyértelműen leszögezték, hogy
a választási eredmény megváltoztatására olyan tényállás nem szolgálhat, amely közvetlenül nem befolyásolta a szavazatszámláló bizottság szavazóköri tevékenységét.
A bíróságok a tekintetben is konzekvensen ítélkeztek, hogy önmagában az alapelvekre való hivatkozás nem alapozza meg a szavazatok újraszámlálását, az eredmény megsemmisítését. Ahogy önmagában a kis szavazatkülönbség sem indokolhatja a szavazatok újraszámlálásának szükségességét.
A legutóbbi parlamenti választásokkal kapcsolatos bűncselekmények túlnyomó részét a leadott ajánlószelvények hamis aláírásával követték el. A 249 büntetőügyben a nyomozást jellemzően választás rendje elleni bűncselekmény, hamis magánokirat felhasználása és költségvetési csalás gyanúja miatt indították. Polt Péter legfőbb ügyész az eljárások többségét a jelöltállítási szakaszhoz kötötte. Példaként említette, hogy az elkövetők a választók adataival visszaélve, a nevükben ajánlásokat adtak le, illetve átmásoltak más jelöltek ajánlásait. Sőt, egyes jelölő szervezetek elhunyt személyek adatait használták fel. Ez a tendencia a mostani ajánlóíves gyűjtéskor is folytatódott, hiszen a Magyar Nemzet információi szerint hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt eddig 37 büntetőeljárás indult.
A vasárnapi szavazáson is számos bejelentést tettek a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt. Több településről arról számoltak be, hogy kisbusszal szállították az embereket a szavazókörbe. Az egyik Borsod megyei településen állítólag 10 ezer forintot fizettek, míg a Csongrád-Csanád megyei Makón disznóvágásból visszamaradt húst adtak egy szavazatért.
A választás rendje elleni bűncselekményt a Büntető törvénykönyv 350. §-a szabályozza:
Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha mindenki minden jogorvoslati lehetőséget „faltól falig” kihasznál, még majdnem három hét, mire végleg lezárulhat az országgyűlési választás, és megállapítják a végeredményeket. Ez azt jelenti, hogy
a vasárnap éjszaka közölt választási eredmények nem tekinthetők véglegesnek, hivatalosnak pedig pláne nem.
Az úgynevezett jogi eredményt csak a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és a levélszavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületeknél legkésőbb április 9-én, míg a választás országos eredményét legkésőbb április 22-én.
(Borítókép: Szavazók a magyarországi országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán 2022. április 3-án. Fotó: Veres Nándor / MTI)