Külön indulva, félig összefogva, teljes szövetségben – a módszerek, ahogy az ellenzék próbálkozott 2010 óta a Fidesz–KDNP ellen, mindig ugyanoda vezettek: Orbán Viktorék kétharmados országgyűlési többségéhez.
2022-ben hat ellenzéki párt teljes összefogással, előválasztás után közös miniszterelnök-jelölttel, listával és egyéni indulókkal vonult csatába a Fidesz–KDNP ellen, de ahogy az elmúlt 12 évben mindig, ezúttal is súlyos vereséget szenvedtek. Sorra vesszük az eddigi ellenzéki kormányváltó kísérleteket.
Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, a 2006-os események és a gazdasági világválság után a 2010-es országgyűlési választások előtt nem a Fidesz–KDNP győzelme, csak annak mértéke volt kérdéses.
A 2010-es választásokon az MSZP miniszterelnök-jelöltje Mesterházy Attila volt, az áttörésre készülő Jobbikot Vona Gábor vezette, az LMP listájának élén Schiffer András állt, míg az MDF Dávid Ibolyával próbálkozott.
Az akkor még kétfordulós választási rendszerben és 386 fős Országgyűlésben is kétharmados győzelmet aratott a Fidesz. Orbán Viktor mögé 262 képviselő sorakozott fel, az MSZP 59, a Jobbik 47, az LMP 16 fős frakciót alakíthatott.
Az első forduló után lemondott Dávid Ibolya az MDF, a második forduló után Lendvai Ildikó, a szocialisták elnöke.
2014-ben ha nem is a teljes ellenzéki oldal, de annak egyik fele már megvalósította az összefogást. Közösen indult az MSZP, az Együtt, a DK, a Párbeszéd és a Liberálisok. A miniszterelnök-jelölt ezúttal is Mesterházy Attila volt.
A választási rendszer innentől egyfordulós, az Országgyűlés létszámát 199 főre csökkentették. A Fidesz–KDNP 133 képviselővel újra kétharmados többségbe került, az összefogás pártjai 38 mandátumot szereztek, a Jobbik 23-at, az LMP ötöt.
A Fidesz–KDNP 2015-ben a veszprémi időközi választáson elveszítette kétharmados parlamenti többségét.
A 2018-as választáson a Jobbik Vona Gábor, az MSZP–Párbeszéd Karácsony Gergely, a DK Gyurcsány Ferenc, az LMP Szél Bernadett, a Momentum Fekete-Győr András listavezetésével vágott neki a megmérettetésnek.
A végeredmény 2010-hez és 2014-hez hasonlóan a Fidesz–KDNP kétharmados mandátumtöbbségét hozta. A kormánypártoknak 133, a Jobbiknak 26, az MSZP–Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8 mandátum jutott. A kudarc után Vona Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről és parlamenti mandátumát is visszaadta.
A 2019-es önkormányzati választáson már koordináltan induló hat ellenzéki párt a 2022-es választásra közös miniszterelnök-jelöltet, közös listát és közös egyéni indulókat állított. Az összefogás pártjai 2021-ben előválasztást tartottak, ami Márki-Zay Péter sikerével zárult.
A hatpárti szövetségnek az eredmények ismeretében nem volt esélye a kormányváltásra, sőt, még az újabb kétharmados többséget sem sikerült megakadályozniuk. Az új Országgyűlésben a Fidesz–KDNP-nek 135, a hatpárti ellenzéknek 56, a Mi Hazánk Mozgalomnak 7 képviselője lesz.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)