Az ellenzéki szövetség mintegy 800 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint 2018-ban, amikor a pártok még külön indultak. A választás előtt nem rajzolódott ki a Fideszétől markánsan eltérő ellenzéki társadalomkép – véli Mikecz Dániel.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója a választás eredményét értékelve rámutatott, a felmérések abban tévedtek, hogy az ellenzéki szavazók viszonylag alacsony részvételét nem jelezték előre – írja a Népszava.
Az ellenzéki szövetség mintegy 800 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint 2018-ban, amikor a pártok még külön indultak. A jobbikos szavazókban most kevés volt a hajlandóság arra, hogy a közös ellenzéki listára szavazzanak, pedig a 2019-es önkormányzati választáson ez még érezhetően jól működött.
Budapesten is találni olyan választókerületeket, ahol az ellenzéki jelölt kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt, és ezt nehéz lenne a Jobbik számlájára írni. Senki nem számított arra, hogy a 2018-as ellenzéki mozgósítás jobban sikerült, mint a 2022-es
– jegyezte meg Mikecz Dániel, aki szerint sok ellenzéki szavazó azért maradt most távol az urnáktól, mert nem gondolták úgy, hogy a mostani választásnak nagy tétje lenne.
A jóléti intézkedések rengeteg szavazót érintettek, közöttük ellenzékieket is. Nem jött létre az ellenzéki egység felhajtóereje. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy amikor a választók nem érzékelik a szakpolitikai vagy ideológiai különbségeket, akkor alacsonyabb a részvétel.
A választás előtt nem rajzolódott ki a Fideszétől markánsan eltérő ellenzéki társadalomkép. Helyette inkább az jött át, hogy Márki-Zay Péter az orbánizmust folytatná, de Orbán Viktor nélkül. A Republikon kutatója szerint a DK és a Jobbik elnökében is volt tüske a korábbi konfliktusok miatt az ellenzéki miniszterelnök-jelölt irányában.
Nagy kérdés az is, hogy érdemes volt-e Márki-Zaynak egyéniben is elindulnia, amikor egy országos kampányt vezetett. Ez a két szerep sok volt neki egyszerre. A választás azt is megmutatta, hogy a baloldali-liberális tömb mérete bő egyharmadot ér a mai Magyarországon, ami nem független attól a tömérdek pénztől és energiától, amit a Fidesz beletett abba, hogy megváltoztassa a politikai preferenciákat és attitűdöket.
A 2019-es önkormányzati választás után azt lehetett várni, hogy az ellenzék tovább növeli a támogatottságát, helyette azonban pozíciókat veszített. Az ellenzék aktivistahálózata nem hiányzott, amit jól mutat, hogy több szavazatszámlálójuk volt, mint a Fidesznek. Mikecz szerint hiábavaló volt az az ellenzéki próbálkozás, hogy a Nyugat hiteles képviselőjeként belepréseljék ellenfelüket, Orbánt egy „keleti dobozba”.
A mostani kudarcot érzékelve a választókban megjelenhet az az igény, hogy új ellenzékre lenne szükség, ugyanakkor az intézményesítettség és a még mindig meglévő erőforrások konzerválják a jelenlegi állapotot.
A mostani átütő választási siker erős legitimációt ad a Fidesznek, „amit az európai döntéshozóknak is figyelembe kell venniük, akik sok tekintetben pragmatikusabbak, mint amennyire esetleg kívülről látszik a hazai nyilvánosságban”. A politológus szerint az ellenzék mostani állapotában a kormánynak a népszerűtlen intézkedések meghozatalától sem kell tartania.
(Borítókép: Rostás Bianka / Index)