Tartjuk magunkat ahhoz a korábbi miniszterelnöki kinyilatkoztatáshoz, hogy a Városligetben semmi olyan nem fog épülni, ami akár Budapest vezetésével, akár Budapest lakóinak az akaratával szembemegy. A főváros álláspontján nem változtatott a parlamenti voksolás – mondta a 24.hu kérdésére Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, hozzátéve: az országgyűlési választások nem a Városligetről szóltak, ugyanakkor szerinte a budapesti eredmények azt mutatják, hogy a helyiek elégedettek a főváros vezetésével.

A 2019-es önkormányzati választások után a kormány felfüggesztette a Városliget-projekt terveinek megvalósítását, és bár a tervezett öt új épületből több megvalósult, a Magyar Innováció Háza, a Nemzeti Galéria tervezett új épülete, valamint a Gyermekszínház nem. A befejezett épületek között szerepel a Magyar Zene Háza, amelyet a választási kampány alatt adtak át, a Néprajzi Múzeum Dózsa György úti épületein pedig az utolsó simításokat végzik. 

Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesterré választása után Orbán Viktor így fogalmazott:

Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amiket Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell. Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás.

Kerpel-Fronius emlékeztetett, hogy a Városliget fejlesztéséről a Tarlós István nevével fémjelzett, előző fővárosi vezetésnek is más elképzelései voltak, mint a kormánynak, ám a Városliget-törvény megalkotásával a fejlesztések felett elvesztette befolyását a fővárosi önkormányzat. A Városligetet kilencvenkilenc évre a Városliget Zrt. kezelésébe adták.

A főpolgármester-helyettes szerint a három kérdéses épületre, a Magyar Innováció Házára, a Gyermekszínházra és a Nemzeti Galériára továbbra is érvényesek az építési engedélyek, ám ez utóbbi esetében Kerpel-Fronius Gábor elmondása szerint bíróság mondta ki, hogy az engedélyeztetési eljárásban megsértették a főváros ügyféljogait, ezért új eljárás lefolytatására kötelezték a feleket. Az építkezések folytatásának megakadályozására a fővárosnak azonban így is korlátozottak a jogi eszközei.

Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben milyen eszközei maradtak Budapestnek, Kerpel-Fronius Gábor azt mondta: politikai eszközként a tiltakozás marad. A főpolgármester-helyettes szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a kormánynak a jelenlegi helyzetben marad-e pénzügyi mozgástere a városligeti tervek maradéktalan megvalósítására. Szerinte ugyanis várható, hogy a külpolitikai elszigetelődés, a növekvő energiaárak és a rezsicsökkentés költségeinek elszállása egyszerre szakad majd a kormányra.

Kiújulhat a Liget-vita

A főváros következő időszakáról beszélt Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen az Infostart tudósítása szerint. Az általános főpolgármester-helyettes úgy látja, hogy az uniós források hiányában kérdéses lehet a Liget-projekt befejezése, és kiújulhat a beruházásról folyó vita a kormány és a főváros között.

– jelentette ki Kiss Ambrus. Hozzátette: nem készül megszorításokra a fővárosi önkormányzat, amely várja az új kormány felállítását és együttműködését fontos nagyberuházások ügyében. Az általános főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy májusra terveznek költségvetés-módosítást, de nem akarnak olyan utat járni, amelyben elkezdik „csonkolni magukat”.

Nem akarunk olyat, hogy kevesebb busz jár, kevesebb idősotthoni férőhely van, kevesebb munkatárs, amikor munkaerőhiánnyal küzdünk folyamatosan. A közszolgáltatások leépítése nem járható út, az butaság. Kevesebb kukát üríteni butaság. Meg kell hozni azt a döntést, hogy a kereskedelmi hitelt megkötjük, benyújtjuk a kormányhoz a jóváhagyási kérelmet, és megkapjuk. Ez a két válasz, amit adni próbálunk a helyzetre. Ha addig kiderül, mi a kormány Budapest-politikája, ahhoz is próbáljuk igazítani a lépéseinket

– szögezte le Kiss Ambrus.