A levélszavazatnak két típusa lehet, az úgymond liberális, ami esetében teljesen egyenjogú egy szavazófülkében leadott vokssal, illetve a nem liberális, amilyen a magyar, ami valamilyen kötöttséget tartalmaz, elsősorban az azonosíthatóság érdekében, hiszen nem mindegy, hogy ki adja le a szavazatot – mondta InfoRádiónak Lövétei István.

Az alkotmányjogász szerint fennáll a lehetősége, hogy például egy határon túli magyar leszavazzon levélben a pártlistára, majd személyesen egy magyarországi szavazófülkében, amennyiben van egy kamu lakcíme Magyarországon. Visszaélés tehát mindenütt lehet – jelentette ki.

Úgy véli, hogy egy következetes, szisztematikus ellenőrzési rendszerrel kiszűrhetők lennének a visszásságok, de szerinte ennek kidolgozását eddig nem tartották szükségesnek, annál is inkább, mert a külföldön leadott levélszavazatok nem igazán mérvadók a képviselőház betöltésénél, vagyis nagyon kevés mandátumot eredményeznek, ami nem befolyásolja lényegileg a hazai választási eredményeket.

Egy ilyen rendszer egyébként jelentősen megbonyolítaná a szavazatok kiértékelését, mind időben, mind a szükséges apparátust illetően – tette hozzá a szakértő.

Lövétei István példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol legutóbb azért támadták a levélszavazást a republikánusok, mert nem igazán működik szisztematikus azonosítási rendszer. Már a korábbi elnökválasztáskor is voltak ezzel problémák, amikor a demokraták tiltakoztak, mondván, a rendszer nem szab gátat annak, hogy valaki több levélszavazatot is feladjon más-más városban – emlékeztetett.