Márciusban, a pedagógussztrájk idején tette közzé az Állami Számvevőszék a tanárok pénzügyi kultúrájáról készült jelentést. Ennek készítői megpróbálták felmérni a válaszadó tanárok anyagi helyzetét is. A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart.

Akiknek nincs félretett pénzük, helyzetüket az alacsony jövedelemmel, a gyermeknevelés költségével, valamint az idős szüleik támogatásával indokolták. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel – írja a Népszava a jelentésre hivatkozva.

A felmérésben összesen 752 pedagógust kérdeztek, közülük 705-en adtak érvényes válaszokat a 21 kérdésre. A válaszadók kétharmada volt nő, ami alacsonyabb a közoktatásban valós férfi-nő arányhoz képest. A kitöltők több mint fele 50 év feletti volt, a megkérdezett pedagógusok 18,2 százaléka általános iskolai tanár vagy tanító, 60,6 százalék érettségit adó középiskolában oktat, 15 százalékuk szakiskolában.

Cikkünk megjelenése után az Állami Számvevőszék jelezte lapunknak, hogy a hivatkozott, „A tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése” tárgyú T/558 sorszámú elemzés elkészítésében az Állami Számvevőszéken kívül, további nyolc, kutatásban résztvevő szervezet működött közre. Az elemzés rögzíti, hogy az a Pénziránytű Alapítvány, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OTP Fáy András Alapítvány, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Állami Számvevőszék közös kutatásán, pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérésén alapul.

Az ÁSZ arra hívta fel a figyelmünket, hogy a közös kutatás „egy pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés volt, amely a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult és általánosságban nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta.”

Hozzátették: „az elemzés rögzíti, hogy a kutatás részeként a pedagógusok anyagi helyzetét »a megtakarítási lehetőségen, illetve szokásokon keresztül közelítette meg«”. A vezetői összefoglalóban szintén olvasható: „másik fontos eredmény, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása”.

Az Állami Számvevőszék azt is közölte lapunkkal, hogy az elemzés megállapításai kérdőíves felmérés eredményein alapulnak. A kérdőíves felmérés több mint 700 pedagógus önkéntes, anonim részvételével történt, az elemzés vezetői összefoglalójában pedig az is szerepel, hogy „az oktatókra vonatkozó kutatás hiánypótló jellegét az is mutatja, hogy az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké”.

Az ÁSZ szerint, „aki elolvasta az elemzést, annak a számára egyértelmű, hogy a tanárok olyan példaértékű, magas szintű pénzügyi tájékozottsággal és tudással rendelkeznek, amelyre érdemes építeni az oktatásban”.

(Borítókép: Tobias SCHWARZ / AFP)