Április 3-án látványosan megdőlt az az elképzelés, hogy a szövetségbe tömörült hat ellenzéki párt 2018-ban, külön-külön elért eredményei együtt indulva összeadódhatnak.
A hatpárti ellenzék a 2022-es országgyűlési választásokon százszázalékos feldolgozottságnál 1 947 117 listás szavazatot kapott. 2018-ban ezek a pártok és az Együtt, hasonló részvételi arány mellett, külön indulva, összeadva ennél nagyjából 750 ezerrel több voksot gyűjtöttek.
További jelentős változás a szavazatmegoszlásban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a 2018-as választások idején még nem létezett, 2022-ben viszont elvitt 332 440 listás szavazatot. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is többen választották, mint korábban: az MKKP 2018-ban 99 414 listás voksot kapott, idén 185 030-ig jutottak. Az új szereplő Megoldás Mozgalom is 1 százalék fölé kúszott 58 928 támogatóval a neve mellett. Közben a Fidesz–KDNP körülbelül 230 ezer szavazattal javított listás eredményén.
Több olyan választókerületet is találtunk, ahol annyira nem érvényesült a hatpárti szövetség által várt szavazatmaximalizáló hatás és a 2018-as számok összeadhatósága, hogy a közös jelölt kevesebb voksot szerzett, vagy nem volt képes jelentősen jobb teljesítményre, mint a 2018-ban legjobb eredményt elérő ellenzéki jelölt összefogás nélkül.
A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a táblázatunkban csak olyan példákat hoztunk, amelyekben a 2018-ban legerősebb eredményt elérő ellenzéki jelölt volt a választókerület hatpárti indulója 2022-ben.
Az alább felsorolt jelölteknek nem csak a 2018-ban, még rivális ellenzéki indulók által elvitt, ám most az összefogásnak köszönhetően elméletben egy táborba tartozó szavazókat sem sikerült maga mögé állítania, hanem a saját 2018-as eredményét sem sikerült megismételnie, vagy jelentősen, a győzelemhez elegendő szinten felülmúlnia. A fővároson kívüli választókerületeket vizsgáltuk, a budapesti eredményekkel külön cikkben foglalkozunk.
Választókerület | A jelölt neve | 2018 szavazatszám | 2022 szavazatszám |
Békés 4 | Szabó Ervin | 19 510 | 17 821 |
Fejér 2 | Fazakas Attila | 14 652 | 15 219 |
Pest 2 | Szél Bernadett | 30 694 | 33 432 |
Somogy 3 | Steinmetz Ádám | 15 695 | 14 776 |
Somogy 2 | Ander Balázs | 14 951 | 13 855 |
Vas 3 | Bana Tibor | 13 072 | 12 874 |
Veszprém 3 | Rig Lajos | 19 748 | 20 797 |
Jász-Nagykun-Szolnok 4 | Csányi Tamás | 19 760 | 17 047 |
Jász-Nagykun-Szolnok 3 | Lukács László György | 16 128 | 13 614 |
Baranya 1 | Mellár Tamás* | 21 988 | 22 710 |
*A listán szereplő jelöltek közül 100 százalékos feldolgozottság mellett egyedül Mellár Tamás nyert egyéni választókerületében.
A Republikon Intézet külön elemzést szánt a Jobbik szavazóinak április 3-án látott mozgására. Azt vizsgálták meg, hogyan alakultak a szavazati arányok abban a húsz egyéni választókerületben, ahol 2018-ban a Jobbik a legjobb egyéni eredményeit érte el.
Becslésük alapján a vizsgált húsz választókerületben a Jobbik szavazóinak valószínűsíthetően 53 százaléka voksolt az Egységben Magyarországért jelöltjére. Ennél jelentősen kisebb a Mi Hazánkra, valamint a Fideszre átszavazók aránya.
A Republikon végkövetkeztetése az, hogy a Jobbik szavazóinak nagyjából fele követte a pártot az összefogásba, és átlagban negyedük maradhatott otthon április 3-án. A Fidesz és a Mi Hazánk mindkét csoportnál kevesebb jobbikos szavazót vonzhatott magához, ahogy a fenti ábra mutatja.
Azt is érdemes figyelembe venni a számításnál, hogy 2018-ban elterjedt a közbeszédben a taktikai szavazás fogalma, ami az esélyesnek tartott ellenzéki jelölt támogatását jelentette még akkor is, ha a választópolgár pártpreferenciája nem ezt diktálja. Ennek köszönhetően 2018-ban olyanok is szavazhattak az esélyesnek nevezett jobbikos jelöltekre, akik nem kötődtek erősen a párthoz.
Az adatok tükrében a kutatóintézet arra jutott, hogy bár a jobbikos szavazók megszólításának hiánya rányomta a bélyegét az Egységben Magyarországért teljesítményére, de nem egyedül a Jobbik táborát nem tudták mozgósítani a választásra.
(Borítókép: Index)