Miközben költségvetési csalás miatt nyomoznak ellene, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, azt sérelmezve, hogy mint köznevelési intézményfenntartó a 2017-re vonatkozó működési támogatás iránti igénylését a Magyar Államkincstár elutasította, amit aztán a Kúria is hatályában tartott. Iványiék szerint a bírósági döntés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, mivel a terhükre értékelték, hogy önhibájukon kívül nem fejeződött be ügyükben az egyházkénti elismerési eljárás.
A héten előadó alkotmánybíróra szignálta ki az Alkotmánybíróság elnöke az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség legújabb alkotmányjogi panaszát. Legutóbb április 5-én utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa a felekezet indítványát. Ebben Iványiék arra hivatkoztak, hogy amíg folyamatban van az egyház nyilvántartásba vételi eljárása, egyházi státuszát a 6/2013. (III. 1.) AB-határozat szabályozza, ennél fogva pedig jogosultak a működési támogatásra. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, majd a Kúria fenntartotta hatályában az ítéletet. Az Alkotmánybíróság egyebek között azzal az érveléssel utasította vissza az indítványt, hogy
a felperes a bevett egyházi státuszát azért nem nyerhette vissza, mert azzal soha nem is rendelkezett,
mivel az egyházi jogállását nem a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján vették nyilvántartásba.
Ami a felekezet múltját illeti, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján a bíróság 1990. július 13-án jogerőre emelkedett végzésével vette egyházként nyilvántartásba, majd a 2011. évi CCVI. törvény hatályba lépésekor, annak rendelkezései következtében 2012. január 1-jén veszítette el egyházi státuszát.
Egy évvel később az Alkotmánybíróság említett határozata visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 2011. évi CCVI. törvény több rendelkezését. Ezt követően Iványi Gábor 2013-ban egyházi elismerési eljárást kezdeményezett az akkori illetékes miniszternél, Balog Zoltánnál, aki megállapította, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség megfelel az egyházként elismerés szabályainak, csakhogy a parlament azóta sem foglalkozott a közösség elismerésével. 2017-ben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága hárommillió eurós (mintegy 1,1 milliárd forintos) kártérítést ítélt meg a felekezetnek, és azt is kimondták, hogy a magyar egyházügyi törvény sérti az emberi jogok európai egyezményét.
A strasbourgi bíróság döntését csak részben hajtották végre. Visszamenőleg kifizették a pénzeket, ezzel elismerték, hogy törvénytelenül tartották vissza, de a jövőt nem rendezték. 2017-ig visszamenőleg rendezték, majd 2017-től követően megint nem fizettek semmit
– nyilatkozta februárban az Indexnek Iványi Gábor, aki szerint az állam milliárdokkal tartozik egyházának, de mégis ellenük nyomoznak költségvetési csalás miatt, amikor a ki nem fizetett támogatások miatt nem tudja befizetni intézményeinek dolgozói után a közterheket.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség legújabb, március 19-én kelt alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy mint köznevelési intézményfenntartó a 2017. január 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan működési támogatás iránti igénylést nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz, amely a kérelmet elutasította, mert az indítványozó nem szerepel a 2011. évi CCVI. törvény mellékletében. E határozat ellen benyújtott keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, amit később a Kúria fenntartott hatályában.
Iványi Gáborék szerint
a bírósági döntések sértik a vallásszabadsághoz való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel a terhükre értékelték, hogy önhibájukon kívül nem fejeződött be ügyükben az egyházkénti elismerési eljárás.
A panaszosok úgy vélik, hogy az eljáró bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert a 6/2013. (III. 1.) AB-határozatban foglaltakat figyelmen kívül hagyva hozták meg ítéleteiket.
(Borítókép: Iványi Gábor 2020. szeptember 9-én. Fotó: Trenka Attila / Index)