Eddig még nem vizsgált szennyező anyagokat is kerestek a Tiszta Ivóvíz program keretében Magyarországon. A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy az újfajta szennyezők a határérték alatt vannak jelen az ország ivóvízhálózatában.
A programot, amely a Dunától kezdve egészen a csapokig felméri az új szennyezők jelenlétét Magyarország ivóvízhálózatában, Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés szakértője ismertette az InfoRádióban.
A szakértő kiemelte: a Duna vizét, a parti szűrésű kutakat és az ivóvizet folyamatosan megfigyelik, most azonban olyan új anyagokat és mikroorganizmusokat vizsgáltak, amelyekre nem terjed ki egy rutin-ivóvízvizsgálat. Így a megfigyelt dolgok között voltak
A kutatás segítségével átfogó képet kaptak a teljes baktériumbevonatról és annak változásairól is. Kiemelik azonban, hogy a megfigyelés még nem zárult le teljesen, ezért csak részeredményekkel tudnak szolgálni. De az már most kiderült, hogy a mikroszennyezők nagy része alacsony, csupán néhány nanogrammos koncentrációban van jelen, s a parti szűrés és a mikroorganizmusok jó hatásfokkal távolítják el ezeket az anyagokat a Dunából.
A szakember kiemelte: a jelenleg használt tisztítási lépések nem tudják maradéktalanul eltávolítani a szennyeződéseket. Európában erre már több helyen egy úgynevezett negyedleges tisztítási fokozatot alkalmaznak, amely Magyarországon még nem terjedt el.
A vizsgált anyagok jelenlétével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ezek nagy része már a felszínen is csekély mennyiségben van jelen, és a parti szűrés alatt a nagy részük eltűnik, így semmiféle veszélyt nem jelent az ivóvízbiztonságra. Hozzátette:
a budapesti ivóvíz kiváló minőségű.
A szennyezőkkel pedig azért fontos foglalkozni, hogy a környezetünk folyamatosan növekvő kémiai terhelésére időben tudjunk reagálni – mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa.