A 2022-es országgyűlési választások a Fidesz–KDNP fölényes győzelmét hozták, de volt néhány olyan választókerület, ahol meg kellett várni a külképviseleti voksok összesítését az egyértelmű eredményhirdetéssel. Más helyeken viszont több tízezer szavazatnyi különbség is kialakult a jelöltek között. Összegyűjtöttük a legszorosabb és a legegyértelműbb választókerületi eredményeket.
Számos oldalról körbejártuk már az április 3-i választás eredményeit, itt a 2018-hoz képest eltűnt ellenzéki szavazókról írtunk, itt a parlament új arcairól, itt és itt pedig az országgyűléstől búcsúzó kormánypárti és ellenzéki képviselőkről. Ezúttal az öt legszorosabb, valamint az öt legnagyobb szavazatkülönbséget hozó választókerületet gyűjtöttük össze.
A Dunaújváros-központú Fejér 4-es választókerület az ellenzék egyik bástyájának tűnt, 2018-ban a jobbikos Pintér Tamás nyert itt, 2019-ben polgármesterré választották, az országgyűlési mandátumért kiírt időközit a szintén jobbikos Kálló Gergely magabiztosan behúzta. Április 3-án viszont fordult a helyzet, a dunaújvárosi kórházigazgató, Mészáros Lajos 1053 szavazatnyi különbséggel visszaszerezte a Fidesznek a választókerületet.
Budapesten egyetlen kivétellel az összes mandátum az ellenzéké lett, de néhány választókerületben meglepően szoros végeredménnyel. Ezek közé sorolható a XVIII. kerületi központú, 15-ös választókerület is, ahol az MSZP társelnöke, az ellenzéki paletta egyik legismertebb arca 780 szavazattal előzte meg Lévai István Zoltánt.
A Miskolc-központú, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es számú választókerületben minimális különbség választotta el az ellenzéki jelöltet a sikertől. Az MSZP-s Varga László 492 vokssal maradt alul Kiss Jánossal szemben.
Budapest 13-as számú választókerületében, a XVI. kerületben még a választás utáni napokban is a kormánypárti Szatmáry Kristóf állt az élen, de Vajda Zoltán az átjelentkezettek és a külképviseleteken szavazók voksainak összesítése után fordítani tudott, az előnye végül 468 szavazat lett.
Budapest 14. választókerületében, a XVII. kerületben még ennél is kiélezettebb volt a verseny, de itt a jobbikos Szilágyi Györgyön a külképviseleti szavazatok sem segítettek. Dunai Mónika 381 vokssal gyűjtött többet, ezzel ő lett az egyetlen kormánypárti politikus, aki a fővárosban győzni tudott.
Nem férhetett kétség Seszták Miklós mandátumszerzéséhez Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-as számú választókerületében, Kisvárdán és környékén. Az ellenzéki Tóth Viktor 19 165 szavazatos lemaradással zárt.
Balassagyarmaton és környékén is hasonló különbség született, szintén a kormánypárti induló javára. Nógrád megye 2-es számú választókerületében 19 199 a differencia.
Vas megye 2-ben, Sárváron és környékén is tágra nyílt az olló. Az ellenzéki Hencz Kornélnak nem volt esélye Ágh Péter ellen, 19 200 szavazattal maradt le.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókerületében, Vásárosnaményban és környékén is egyértelmű volt a kormánypárti dominancia, több mint húszezer szavazatos különbséggel.
Csornán és környékén, Győr-Moson-Sopron megye 3-as választókerületében Gyopáros Alpár kiütéses sikert aratott ellenzéki kihívójával szemben, a különbség közel 25 ezer voks.
A Fidesz–KDNP újabb, kétharmados országgyűlési mandátumarányt hozó győzelme után az ellenzéki oldalon ismét kérdéssé vált, hogy ekkora kormánypárti többség mellett hogyan viszonyuljanak a parlamenti munkához. Erről itt kérdeztük a téma leghangosabb szószólóját, Hadházy Ákost, valamint az ellenzéki pártokat.
(Borítókép: Index)