Az álhírdömping már az orosz–ukrán háború kezdete előtt jóval beindult, és zömében az orosz propaganda élt vele, hogy felkészítse az oroszokat, bármikor elindulhat a háború, pontosabban egy „korlátozott katonai művelet”. A háborús álhírek között segít eligazodni a Kibeszélő Extra két vendége, Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakértő és Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő.
A Kibeszélő Extra első részében Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakember segítségével határoztuk meg, hogy pontosan mit is nevezünk álhírnek, illetve mennyire modern kori a jelenség, vagy végigkísérte történelmünket. Az biztosan állítható, hogy gyakorta kíséri haszonszerzés is ezeket a dezinformációkat, akár politikai, akár gazdasági előnyszerzés céljából.
A szakember szerint
a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány volt az első komoly esemény, amely behozta a köztudatba a fake newst, az álhíreket, és gyakorlatilag onnantól beszélhetünk politikai álhírterjesztésről.
Falyuna Nóra úgy látja, hogy ez már minőségében is új volt, „hiszen nemcsak szöveges tartalmakat alkalmazott, hanem elkezdték terjeszteni a mémeket, amelyek – idővel – a politikai lejáratás bevett eszközeivé váltak”.
Másik vendégünk, Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint már hónapokkal a februári invázió előtt egymásnak feszült Ukrajna és Oroszország – legalábbis a szándékosan irányított torz hírek, információk terén. Az orosz állami propaganda lépésről lépésre készítette fel az embereket, hogy bármi megtörténhet a közeljövőben, akár egy fegyveres konfliktus is.
A biztonságpolitikai szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy „azért ne legyenek kétségeink az ukránokkal kapcsolatban sem”.
Láttunk atrocitásokat elfogott orosz katonákkal szemben, amelynek képsorai bejárták a világsajtót. Mondjuk, ilyen esetekben az ukrán vezetés kommunikációja mindig következetes, mert azt mondják, hogy ezek az esetek elfogadhatatlanok, és egyenként ki fogják vizsgálni. A bucsai mészárlás esetében azonban az oroszok azonnal az ukránokra akarták kenni a gyilkosságokat, szót sem ejtettek vizsgálatokról
– fogalmazott Jójárt Krisztián.
A műsorban az alábbiakról is beszélgettünk:
Az ukránok egyik kirívóan gyenge álhíre egyébként az volt, amikor azt terjesztették a közösségi médiában, hogy puccs készül Vlagyimir Putyin ellen. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen állításnak a kiszivárogtatása magának az ukrán titkosszolgálatnak sem állhatna érdekében, ha valóban terveztek ilyet, nemhogy ezt még tényként szellőztessék meg a sajtóban, tehát egyértelmű álhírről volt szó.
A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:
(Borítókép: Siklós András és Jójárt Krisztián. Fotó: Karip Tímea / Index)