A Kúria után az Alkotmánybíróság is érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság indítványát. A két civil szervezet a Nemzeti Választási Bizottságnak azt a határozatát kifogásolta, amely szerint törvénysértő volt az április 3-i országos népszavazáson érvénytelen szavazat leadására buzdítani. Van azonban egy kis jogi kalamajka, hiszen korábban a Kúria egy másik eljáró tanácsa nem találta jogsértőnek az érvénytelen szavazásra buzdítást.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) április 8-án hozott, 328/2022. számú határozatában megállapította, hogy az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság megsértette a választási eljárásról szóló törvény 2. § (1) bekezdése e) pontját azzal, hogy a 2022. április 3-ra kitűzött országos népszavazáson érvénytelen szavazat leadására buzdítottak. A döntés indoklása szerint
a választópolgári akarat kinyilvánítása előtt, még mielőtt az a szavazólapon megjelenne, a választási kampány azon iránya, amely az érvénytelen szavazásra buzdít, a jogintézmény alkotmányos céljával [...] össze nem egyeztethető, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.
Ez a magatartás az NVB álláspontja szerint a formális jogkövetés égisze alatt nem a népakarat jogi keretek közötti kifejezésére ösztönöz, buzdít,
nem a népszavazás valódi célját igyekszik elősegíteni,
hanem épp annak alkotmányos célját igyekszik kiüresíteni, azaz annak érdekében végez tevékenységét, hogy az érvénytelen szavazás eredményeként a nép ne kerüljön a jogalkotó szerepébe.
A két civil szervezet a határozat ellen a Kúriához fordult, amely április 13-i végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet. A háromtagú tanács döntését indokolva megjegyezte, hogy
a kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvei csak abban az esetben vizsgálhatók érdemben, amennyiben nem csupán formálisan jelöl meg jogszabálysértést, hanem az azzal kapcsolatos érdemi érveit is előadja.
A civil szervezetek ebbe az elutasításba sem nyugodtak bele, ezért képviseletükben Tordai Csaba ügyvéd alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál.
Tordaiék szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot azzal, hogy érdemi vizsgálat nélkül utasította el a felülvizsgálati kérelmet. Úgy vélték, hogy a Kúria nem kellő alapossággal vizsgálta meg az észrevételeiket, azok értékeléséről nem adott számot. Álláspontjuk szerint pedig az arra való buzdítás, hogy a választópolgár milyen magatartást tanúsítson az országos népszavazással összefüggésben – ezen belül is hogy érvénytelen szavazatot adjon le – a véleménynyilvánításhoz való jog leginkább védett aspektusába tartozik. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vs. Hungary ügyben hozott nagykamarai ítéletére, amely szerint a véleménynyilvánítási szabadság részét képezi, hogy egy népszavazási kampányban érvénytelen szavazat leadására buzdítsanak.
Az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa április 22-én hozott végzésében (az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde) visszautasította az indítványt. Mint hangsúlyozták, jogkörük arra terjed ki, hogy kiküszöböljék a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességet.
Következetes gyakorlata értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, illetve a bírósági eljárásnak a felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Kúria egy másik eljáró tanácsa szerint viszont nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak. Ezért a bíróság megváltoztatta az NVB ezzel ellentétes tartalmú határozatát. A bíróság szerint a civil szervezetek kampányukkal a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolták.
Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság az alábbiakat jegyezte meg:
Az indítvány többször visszatérő ama hivatkozása, hogy az indítványozói érveléssel azonos gondolatmenet szerint állapította meg a Kúria másik eljáró tanácsa azonos ténybeli alapok mellett, hogy az országos népszavazási kampányban az érvénytelen szavazatra buzdítás nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelvet, azért nem vehető figyelembe a jelen esetben, mert a Kúria egy-egy ügyben a konkrét felülvizsgálati kérelem tartalmához van kötve. A jelen panaszeljárásban nem merült fel adat arra, hogy a Kúria formai és tartalmi szempontból azonos felülvizsgálati kérelmekről eltérően döntött volna, ezt a panasz sem állítja.
A kérdés már csak az, hogy most akkor törvénysértő vagy nem országos népszavazáson érvénytelen szavazat leadására buzdítani.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)