Történelmi pillanat, hogy májustól nem first ladyje, hanem first gentlemanje lesz az országnak. A társadalmi különbségekre különösen érzékeny, jótékonykodó vagy önkénteskedő köztársasági elnöki házastárs szerepe évtizedek óta ismert hazánkban is, de mi várható vajon Magyarország első úriemberétől?
Amerikában a first lady feladatkörét az éppen hatalmon lévő elnök felesége tölt be. Magát a kifejezést az 1840-es évektől kezdték el ebben a formában és jelentésben használni Washingtonban, első írásos nyoma William Howard Russell 1863. november 3-án kelt naplóbejegyzéséből származik. Az első hölgy szerepe nem hivatalos, semmiféle törvényben nem szerepel a feladata; a gyakorlatban azonban szervezi és koordinálja a Fehér Ház hivatalos eseményeit, valamint ellát minden olyan feladatkört, amellyel az elnök még megbízza.
Arra világszerte is kevés példa volt eddig, hogy ne first ladyről, hanem first gentlemanről szóljanak a hírek. Nemrégiben Doug Emhoff lett az Egyesült Államok első második úriembere, amikor feleségét, Kamala Harrist alelnökké választották 2021-ben. Az első férfi, aki hivatalosan első úriemberként szolgált, James E. Ferguson volt. Miután Texas kormányzójaként korrupciós vádak miatt megbukott, tisztségét felesége, Miriam A. Ferguson nyerte el – így lett belőle first gentleman 1925-ben. A legismertebb személy, aki közel állt ahhoz, hogy first gentleman legyen, az maga Bill Clinton exelnök, felesége, Hillary Clinton ugyanis a demokraták elnökjelöltjeként indult 2016-ban.
Magyarország alkotmányos berendezkedése persze egészen más, a rendszerváltozás utáni államfőink házastársai mégis kivették részüket a közéletből. Szerepfelfogásaikban közös a szociális érzékenység és az önkénteskedés. Amire viszont még soha nem volt példa: 2022. május 10-től Magyarországnak first lady helyett first gentlemanje lesz, Veres István Attila személyében. A történelmi helyzet idén március 10-én állt elő, amikor Novák Katalint megválasztotta az országgyűlés köztársasági elnöknek.
Göncz Árpád köztársasági elnök felesége, Göncz Árpádné Göntér Mária Zsuzsanna az elsők között vett részt a hazai szociális munkások képzésében, majd hivatásszerűen is nagy energiával fordult az elesett, a sérült és a hátrányos helyzetű emberek felé. Férjével 1993-ban létrehozták a Kézenfogva Alapítványt, sok éven át a kuratórium elnökeként vezette azt. Múlhatatlan érdeme volt abban, hogy kormányzati és állami szinten is elkezdtek foglalkozni a fogyatékkal élőkkel. Göncz Árpádné 2003-ban egy interjúban minderről azt mondta:
Igazán nem függött össze a köztársasági elnökné létemmel, de óriási segítséget adott hozzá, az nem vitás.
Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma szintén számos jószolgálati és jótékonysági kezdeményezésben vett részt, felkarolta a hátrányos helyzetű gyermekeket, segítette a határon túli magyarság kultúrájának őrzését. Később is folytatta karitatív munkásságát: a Katolikus Karitász jószolgálati nagyköveteként tevékenykedett.
Sólyom László felesége, Sólyom Erzsébet annyiban kakukktojásnak számít e listában, hogy nem kívánt részt venni protokollrendezvényeken, amit így indokolt egy interjúban:
Tudtam, hogy az elődöm szeretett a nyilvánosság előtt állni, és sokat is vállalt magára. Mindez az én részemről nem restség, hanem a személyiségemből fakadó nehézség.
Tartotta is a szavát, ugyanakkor a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján található válogatásból kiderül, hogy a kevés kivételek egyike volt, amikor 2006-ban fogadta az ENSZ jószolgálati nagyköveteként érkező Roger Moore-t. Sólyom László felesége ezenkívül főként olyan szerepléseket vállalt, ahol a fogyatékkal élőkért, nagycsaládosokért, gyermekekért, elesettekért és az idős emberekért állhatott ki.
Schmitt Pál felesége, Makray Katalin már az előtt sem volt ismeretlen, hogy férje hivatalba lépett. Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes magyar tornásznő, ő honosította meg az aerobikot Magyarországon, a hetvenes években pedig a Magyar Televízió tévétornaműsorának volt állandó szereplője gyermekeivel. Elődjeihez hasonlóan szintén sok jótékonysági akcióban vett részt, ami viszont már különbségként említhető: míg az első elnökfeleségek nem fordítottak nagy hangsúlyt az öltözködésre, 2010 augusztusától ez megváltozott. Makray Katalin többször a nemzeti viselet jegyeit hordozó kosztümben tündökölt, és elnökfeleségként végigkísérte a kifinomult elegancia.
Ugyanez a jelenlegi first ladyről is elmondható. Áder János államfő felesége, Herczegh Anita szintén sokat jótékonykodik, tavaly májusban például férjével létrehozták a Regőczi István Alapítványt, hogy így segítsenek a koronavírus miatt árván maradt gyermekeken, családokon.
Felmerül a kérdés, hogy mi várható Novák Katalin férjétől first gentlemanként. Ellát-e bármilyen feladatot az államfő házastársaként a jövőben, lesz-e bármilyen társadalmi szerepvállalása, szeretné-e folytatni elődei munkáját?
Veres István jelenleg a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, arról, hogy e titulusát megtarthatja-e Novák Katalin beiktatása után, nemrég a jegybank úgy nyilatkozott:
Feladatai ellátására a házastársa jelenlegi vagy jövőbeni tisztsége nincs hatással.
Arról egyelőre nem adtak tájékoztatást, hogy Novák Katalin férje fenntart-e majd saját titkárságot, illetve hogy a köztársasági elnök házastársaként miként képzeli el közéleti szerepét, milyen ügyekkel szeretne kiemelten foglalkozni.
Ami viszont tudható, egy 2018-ban megjelent cikkben úgy jellemezték Novák Katalin közgazdász-végzettségű férjét, mint „az ember, aki a magyar aranytartalékot kezeli” (ezt támasztja alá, hogy egy 2019-es videóban ugyancsak az aranytartalék témakörében nyilatkozott). Annyi talán kijelenthető tehát, hogy felesége politikai sikere most éppolyan fényes, mint az általa felügyelt állami kincs.
(Borítókép: Novák Katalin családja körében az országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)