Egy átlagos megfázás öt-tíz napig okoz tüneteket, ha ennyi idő után sem szűnik a tüsszögés, orrfolyás, és nincs hőemelkedés, már érdemes allergiára gyanakodni. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa az Indexnek elmondta: idén is hamarabb kezdődött a pollenszezon, ami az esős idő elmúltával újra kínzó tüneteket okozhat.
Minden korosztályban elkezdett emelkedni az allergiások száma Magyarországon is, ahogy egész Európában már minden harmadik ember igazoltan allergiás valamire. Az előrejelzések szerint 2040-re minden második ember érintett lehet.
Moric Krisztina allergológus szerint a tendenciát nem lehet megtörni, ugyanis a betegséget nem lehet megelőzni, ha a genetikai hátterünk hajlamosít rá, és egyik vagy mindkét szülőnk allergiás volt. Ebben az esetben nagyobb az esélyünk, hogy nekünk is lesznek valamire túlérzékenységi tüneteink.
A környezeti tényezők, a klímaváltozás okozta felmelegedés magával hozza, hogy az irritációt kiváltó növények virágzása egyre hamarabb kezdődik, illetve pollenszezonjuk egymásba csúszik. Ez száraz, csapadékmentes időszak esetében jellemző, amilyen a telünk és a tavasz kezdete volt. A szokatlanul hamar, már február végén, márciusban virágzásnak induló mogyoró, éger- és nyírfáink miatt sokkal több beteg kereste fel praxisunkat, mint tavaly ilyenkor
– mondta el Moric Krisztina az Indexnek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pollenjelentése szerint az esős idő elmúltával rosszabbul érezhetik magukat a következő pollenkoncentrációra érzékenyek. Érdemes az allergiásoknak időben beszerezniük a kínzó tüneteket csökkentő készítményeket.
A platán pollenkoncentrációja jellemzően a közepes-magas tartományban várható. A nyír és a tölgy, illetve a kevésbé jelentős allergének közé tartozó ostorfa virágporának mennyisége jellemzően közepes, a fűz, a juhar, a ciprus- és tiszafafélék, illetve a kevésbé jelentős allergének közé tartozó dió, gyertyán és bükk pollenje országosan az alacsony-közepes tartományban alakulhat. Alacsony koncentrációban jelen van még a kőris, a nyár, az éger, valamint a szil virágpora, illetve a kevésbé jelentős allergénnek számító eperfafélék pollenje. Megjelent a levegőben a fenyőfélék virágpora, továbbá már a pázsitfűfélék pollenjéből is regisztráltak néhány szemet. A felmelegedés hatására gyorsan erősödhet és hamar elérheti a tüneteket okozó koncentrációt a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja, így a pázsitfűre érzékeny allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek jelentkezésére
– tájékoztatott az NNK.
A platán, a tölgy, a fűz és a kőrisfa virágporára ugyan sokan érzékenyek, de többen allergiásak az égerfa vagy a nyírfa pollenjére. Intenzívebb panaszokat azonban leginkább a pázsitfűfélék váltanak ki, amelynek az NNK jelentése szerint elkezdődött a szezonja.
Az erre érzékenyek a felszakadozó felhőzettel párhuzamosan számíthatnak olyan szénanáthás panaszokra, mint az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szem- és orrviszketés. Előfordulhatnak más szemtünetek is, szemvörösség, kötőhártya-gyulladás. Ha ezek a panaszok egy hétnél tovább fennállnak, és nem kísérte láz vagy hőemelkedés, még az is gyanakodjon allergiára, akit nem diagnosztizáltak ezzel korábban
– hívja fel a figyelmet Moric Krisztina. Az allergológus hozzátette: a pázsitfűallergia a pollenallergiák között az egyik leggyakoribb hazánkban. Időjárástól függően április közepétől kezdik a pollenszórást, ami május közepén-júniusban éri el a csúcsot.
Rossz hír, hogy a pollenérzékenyeknek a szénanáthás időszakon kívül is vannak úgynevezett keresztallergizáló ételek, aminél az irritáció enyhébb formában torokkaparással, torokviszketéssel jelentkezik.
Ennek az az oka, hogy bizonyos pollenek szerkezete hasonló egyes gyümölcsök, zöldségek szerkezetéhez, ezért a szervezet keresztallergiával reagál. Ha valakinél ez fennáll, súlyosabb tünetek is előjöhetnek egyes ételek elfogyasztása után: a szájüregben viszketést, égő érzést tapasztalhat, de akár ödéma is felléphet. Az egyénenként eltérő, hogy jelentkezik-e keresztallergia vagy milyen mértékben, de fontos ismernünk a rizikócsoportba tartozó élelmiszereket
– ismertette Moric Krisztina.
A pázsitfűre allergiások számára a földimogyoró, a bab, a borsó, a búza, a szója, a paradicsom, a tamarin és a szentjánoskenyér okozhat problémát. Az allergológus kiemelte: a nyírfapollenre allergiások jobb, ha kerülik az almafogyasztást, vagy legalábbis óvatosan falatoznak belőle, amíg nem tudják, hogy náluk milyen reakciót vált ki. A korai fákra, az éger-, a nyír-, a szilfavirágpor szórására érzékenyek számára a földimogyoró jelenthet gondot.
A pollenallergia elsősorban légúti allergia, és mint ilyen, általában tüneti kezelést alkalmaznak rá, antihisztamin és/vagy allergia elleni orrspray használatával megszűnnek a panaszok. Közismert, hogy az allergia elleni készítményeknek van egy bizonyos fokú tompító, altató mellékhatásuk, bár az új generációs nem szedatív antihisztaminok szedésénél ez kevésbé fordul elő, ritkán jelentkezik száj- és orrszárazság, fejfájás. Várandósság alatt nem szabad használni ezeket a szereket.
Több indok is van amellett, és egyre nagyobb az igény arra, hogy a kellemetlen, irritáló tünetektől gyógyszerek nélkül szabaduljon meg az ember hosszabb távon, azok életkörülményeit különösen megnehezíti, akik még keresztallergiában is szenvednek. Az immunterápia sok allergiánál, a pollenérzékenyeknél kifejezetten jól alkalmazható
– emelte ki az allergológus.
Moric Krisztina azt is elmondta: a terápia négy-öt évig tart, amivel a visszajelzések alapján 99 százalékban megszüntethetők a tünetek, egyénenként eltérő ideig, akár 10-12 évig is.
A módszer a kóros immunválaszt mérsékli, nem tüneti kezelést nyújt, hanem magára az allergiát kiváltó okra hat, aminek segítségével előbb a gyógyszerszedés csökkenthető, majd elhagyható lesz
– hangsúlyozta a szakember.
Arról is beszélt, hogy a terápia a problémát okozó növény virágzása előtt két hónappal kezdődik, és a pollen szezonjában még négy hónapig folytatódik. Még nem irritáló, de a szervezet számára felismerhető mennyiségű pollen tisztított kivonatát tartalmazó spray-t kell napi egyszer-kétszer nyelv alá fújnia a páciensnek.
A pollenallergia esetében öt-hat hónapig tart egy évben a kezelés, ami összesen három évet vesz igénybe, majd a sikeres terápiát követően tíz panaszmentes év következhet. Bár már a pázsitfű pollenszórása elkezdődött, de a másik, szintén sokak számára panaszokat kiváltó parlagfű szezonja előtt még van két hónap, így akik erre érzékenyek, még nincsenek elkésve az immunterápiával
– fejtette ki Moric Krisztina.
A hetekig elhúzódó náthaszerű panaszokat nem szabad elbagatellizálni, több betegség is állhat a háttérben, az allergia csak egy ezek közül. Az orrnyálkahártya állandó duzzanata hajlamossá teszi az embert a légúti fertőzésekre, amiből hosszabb ideig tarthat a felépülés. A tartós orrdugulás következtében állandósulhat az orrspray-használat, ami hosszú távon károsítja a nyálkahártyát.
Kezeletlenül az allergiából akár asztma is lehet, ha valaki a szénanáthás panaszok mellett gyakori köhögést, nehézlégzést tapasztal, kisebb terhelésre könnyen elfárad, a levegővételt sípoló hang kíséri, mihamarabb forduljon orvoshoz, mert valószínűleg légúti szövődmény lépett fel, súlyosbodott az állapota
– figyelmeztet az allergológus.
Az allergiával kapcsolatban gyakori tévhit, hogy az immunerősítés segít elkerülni vagy csökkenteni az allergiás panaszokat, pedig bizonyos anyagokra kiváltott túlzott immunválaszról van szó. Moric Krisztina tanácsa szerint az A-, B-, E-, D-vitamin javíthat az allergiások állapotán, amit a szakorvos által felírt készítmények alkalmazásával együtt lehet csak hatásos, végleges megoldást pedig az immunterápia jelenthet.
(Borítókép: Kivetített pollenminták a monitoron az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztályán. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)