Szakértők szerint erős szimbolikus intézkedéseket fogunk látni a következő hetekben Emmanuel Macron újraválasztott francia elnöktől, aki számára a közelgő nemzetgyűlési választások nem biztos, hogy megkönnyítik a következő öt évet. Ha politikailag többségbe is kerül, számos szembenállás nehezítheti meg a francia elnök utolsó elnöki ciklusát.
„Magyar szempontból – mondhatni – a legjobb, hogy nem Marine Le Pen nyerte az elnökválasztást” – mondta a jelenlegi francia–magyar kapcsolatokról Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Scruton Közösségi Térben tartott háttérbeszélgetésen, ahol Franciaország-szakértők elemezték a francia elnökválasztást és annak európai hatásait.
Lesznek konfliktusok, már vannak is, és azok tovább fognak folytatódni, de sokkal több a közös érdek
– mondta Fejérdy Gergely, aki szerint
Macron elnöknek semmiképpen sem lesz érdeke az, hogy Magyarországot kiutáltassa az Európai Unióból.
„A macroni politikának egyáltalán nincs érdekében – ahogyan egyetlen európai államnak sem –, hogy megismétlődjön a brexit, megismétlődjön egy széthullás” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, vannak jelei annak, hogy Magyarország jobban bízott, bizakodott Le Pen győzelmében.
Valószínűsíthető, hogy van valamilyen magyarországi kapcsolódás az elnökválasztást elveszítő Marine Le Pennel, hiszen kampányának kezdetén a jelenlevők egy negyedórás Orbán-beszédet hallgattak meg, egy magyar bank pedig 9 millió euróval támogatta a kampányát. Ez szokatlan, és ha fordítva történik, biztosan nagy felháborodást keltett volna Magyarországon.
Lehet, hogy azt mondjuk elméleti szinten, Orbán Viktor számára Le Pennel meg lett volna az a szövetséges, akivel együtt tud működni, de nem látjuk, hogy milyen konkrét ügyekben – ezt már Szűcs Anita, a Budapest Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója mondta. Szűcs szerint a macroni Franciaország és Magyarország között jó kapcsolat van.
2017 óta vannak látványos, nagy összeütközések, de nagyon sok platformon, hagyományosan a francia–magyar együttműködés megy előre. Az agrárkérdés nagyon fontos közös kérdés, amiben mindig lehet egymásra támaszkodni, ebben az uniós költségvetési vitáknál az elmúlt két hétéves ciklusban biztos, hogy egymást támogatták és leosztották a tárgyalási pozíciókat a felek. Az energetika is ilyen terület – amelyben most nagy kérdés, hogy Pakssal az orosz finanszírozás és technológia hogyan működik –, de ez is egy olyan közös érdek, ami az atomenergiára támaszkodó Franciaország számára kellemes partnerré teszi Magyarországot.
Fejérdy Gergely kutató szerint egy teljesen új európai világ előtt állunk, ami sokkal inkább azon a multilaterális nemzetközi politikán nyugszik, amit a franciák világéletükben űztek. A következő években nem annyira a tengelypolitika érvényesül, hanem sokkal inkább az érdekek mentén való politizálás.
Összeállítanak csoportokat, amelyek komoly témaköröket végig gondolnak, és azok fognak ütközni. Ebben pedig nem biztos, hogy mind a huszonhét tagállamnak egyet kell értenie. Macron meg fogja találni azokat a pontokat, ahol együtt tud dolgozni Magyarországgal – nagyon sok ilyen pont van.
Az első forduló után nem volt egyértelműen kizárható, hogy Marine Le Pen megnyeri ezt a választást. Fejérdy Gergely szerint Macron nem a végül kialakult eredményre számított, és a francia választók sem a Le Pen–Macron-szembenállást szerették volna látni az elnökválasztás második fordulójában.
„Most azonban már az a kérdés, hogy Macron mit fog csinálni a kormányzásban a következő hetekben” – vélte Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem oktatója.
Macron azt ígérte, hogy jön egy olyan kormány, amelyik szociális és ökológiai érzékenységgel bír majd. Tehát valószínűleg egy erős szimbolikus kormányzást fogunk látni a következő hetekben. Nagy kérdés, hogy Macron képes lesz-e megszólítani a társadalmi elégedetlenségeket emlegetőket, ha máshogy nem, szimbolikusan.
A francia alkotmányos rendszer „félelnöki” rendszer, ahol az elnök és a miniszterelnök között megoszlik a végrehajtó hatalom. Amennyiben ugyanaz a párt adja az államfőt és a kormányfőt Franciaországban, akkor a miniszterelnök és a kormány a kormányzás napi teendőit végzi, az elnök pedig szinte monarchiaként irányíthatja az országot, kijelölve a nagyobb íveket a bel- és külpolitikában.
Azonban ha a nemzetgyűlési választásokon az ellenzék győz, az elnöknek ellenzéki miniszterelnökkel kell dolgoznia. Ez az úgynevezett társbérlet, a „cohabitation” időszak, amelyre az Ötödik Francia Köztársaság történetében háromszor volt példa, 2002 óta azonban nem alakult ki ilyen belpolitikai helyzet Franciaországban.
A kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 12-én és 19-én tartják.
Az elnökválasztáson második helyre szorult Marine Le Pen és a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon már be is jelentkezett a miniszterelnök-jelöltségért. Így a júniusi nemzetgyűlési választás bizonyos szempontból harmadik fordulót is jelenthet Macron számára, de a jelenlegi felmérések szerint megmarad az elnökválasztásnál tapasztalt választói dinamika a győztes elnökjelölt mögött.
Ezt talán most is tapasztalni fogjuk, de hiába győzedelmeskedik a Macront támogató tábor, hiszen az egy rendkívül megosztó tábor, önmagán belül is. Hiába lesz többsége, hiába lesz körülbelül az 577 fős nemzetgyűlésben 360 vagy 350 fős frakció, olyan szintű szembenállások vannak, amelyek nem biztos, hogy könnyű időszakot hoznak Macron számára
– hangsúlyozta Fejérdy Gergely. Ugyanakkor Macron számára is más a politikai tétje a következő öt évnek, hiszen a jelenlegi francia alkotmány szerint már nem jelöltetheti magát újra elnöknek.
Soós Eszter Petronella ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy
Már nemcsak Macron csinálhat azt, amit akar, mert 27-ben mennie kell, hanem lesznek sokan mások is, akik viszont majd mindent elkezdenek csinálni, hogy '27-ben a helyére ülhessenek. Amikor az elnöki többségről beszélünk, és arról, hogy ki hol jelölt, akkor nemcsak arról van szó, hogy a centristák egyszerre indulnak és megosztottak, hanem itt egyéni egók és egyéni ambíciók is működnek.
Emmanuel Macron politikai jövőjéről Fejérdy Gergely azt mondta:
Szerintem van benne egy olyan vágy, hogy az az irány, amit ő elindított, tovább tudjon futni, és az utána következő elnök vegye át a stafétát. Emellett amin keresztül előre tud lépni majd, az az európai paletta. És ezen keresztül gyakorlatilag ki fogja tudni küszöbölni bizonyos fokig a háborús nehézségeket is
– emelte ki a szakértő, aki szerint ha Macron képes megfelelően mozogni az európai környezetben, akkor ezen keresztül sok mindent meg tud valósítani a francia belpolitikában is.
A francia elnökválasztással foglalkozó korábbi írásainkban Emmanuel Macron győzelméről, Marine Le Pen politikai jövőjéről és a jelöltek első forduló utáni esélyeiről is írtunk.
(Borítókép: Dr. Fejérdy Gergely, dr. Soós Eszter Petronella, Maráczi Tamás és Szűcs Anita. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)