A 2022-es tavaszi érettségi szezonban az Ukrajnából érkező diákok is lehetőséget kaptak arra, hogy levizsgázzanak. Az Oktatási Hivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy összesen 55 ukrajnai fiatal próbál szerencsét a május 2-án hétfőn kezdődő megmérettetésen. Egyikük a kárpátaljai Molnár Dorina, aki a felkészülés nehézségeiről és a magyar–ukrán rendszer közötti különbségekről mesélt az Indexnek.
Az érettségi vizsgákra 55 ukrajnai menekült jelentkezett – tudta meg az Index az Oktatási Hivataltól.
Egyikük egy 17 éves fiatal, aki nem sokkal a háború kitörése után, március elején érkezett meg testvéréhez Magyarországra. Molnár Dorina tavasszal két iskolába járt: egyrészt digitális oktatásban folytatta tanulmányait abban a kárpátaljai intézményben, ahol korábban is tanult, másrészt néhány héttel ezelőtt beiratkozott Budapesten a Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnáziumba, és ezzel együtt jelentkezett a hazai érettségire.
Ukrajnában már a háború első napján hazaküldtek minket az iskolából, és bár az oktatás digitálisan folytatódott, az a döntés született, hogy az érettségiket nem tartják meg. Ezért is örültem meg nagyon akkor, amikor bejelentették, hogy Magyarországon vizsgázhatnak a menekült diákok
– mondta az Indexnek Molnár Dorina. A 17 éves lány kiemelte: a fővárosi intézményben kedvesen és segítőkészen fogadták, a felkészülés azonban így sem volt könnyű, a ukrán rendszer ugyanis nagyban eltér a magyartól, már csak abban is, hogy ott az általános iskola kilencosztályos, középiskolába pedig csak két évig járnak a diákok.
Emellett természetesen más különbségek is vannak: Dorinának Ukrajnában például nem kellett volna matekból és történelemből is érettségiznie, ott ugyanis választani lehet a két tárgy közül, és Dorina az előbbi mellett döntött korábban.
Itt viszont mindkét tárgy kötelező, így nagyon rövid idő alatt kellett felzárkóznom történelemből. Szintén nehézség, hogy eredetileg csak középszintű vizsgákat tettem volna, de ahhoz, hogy Magyarországon továbbtanulhassak, valamiből emelteznem kell, és mivel építészmérnök szeretnék lenni, a matekot választottam. Bízom benne, hogy a nehézségek ellenére is sikeres vizsgát teszek
– mondta Dorina, aki egyébként a szüleiért is aggódik, édesanyja és édesapja ugyanis a háború ellenére is Kárpátalján maradt.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke (NPK) arról beszélt az Indexnek, hogy noha a kárpátaljai magyarok nem indultak könnyű helyzetből, alapvetően jó esélyük lehet sikeres vizsgát tenni, különösen igaz ez az olyan tárgyakra, mint a matematika, a testnevelés vagy az informatika.
Már az is nagy segítség, ha a vizsgák egy része sikerül, a jövőben azt ugyanis előrehozott érettséginek is be lehet számítani
– mondta Horváth Péter. Arról, hogy milyen esélyük lehet a magyar diákoknak, és hogy mi a teendője azoknak a tanulóknak, akik koronavírus vagy más betegség miatt nem tudnak részt venni az írásbeli vizsgákon, itt írtunk korábban.
Ahogy arról szintén írtunk, nem sokkal a háború kitörése után megindultak az előkészületek annak érdekében, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkező, menekültstátusszal rendelkező gyerekeket mihamarabb integrálni lehessen a hazai oktatási intézményekbe.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanulónként 130 ezer forintos támogatást nyújtott azoknak az intézményeknek, melyek a menekülteket befogadták, és vállalták, hogy az érintett diákok számára heti öt délutáni foglalkozást biztosítanak.
Az idei érettségi időszak május 2-án, hétfőn veszi kezdetét, a hagyományoknak megfelelően az első vizsgatárgy a magyar nyelv és irodalom lesz.
(Borítókép: Molnár Dorina. Fotó: Papajcsik Péter / Index)