Akkumulátorgyártáshoz is használt vegyi anyagot találtak a gödi kutak vizében. Miközben az illetékes hatóság nem adja ki az iparterület monitoringkútjainak vizsgálati dokumentumát, a független szakértői vizsgálatot megrendelő Göd-ÉRT Egyesület a vonatkozó hatályos környezetvédelmi szabályozás súlyos hiányosságairól beszélt az Indexnek.
Lítium és N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer. Így nevezik azt a két vegyületet, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt független szakértői vizsgálat mutatott ki a gyártól egy kilométeres távolságban lévő három kútból. A talajvíz minőségének vizsgálatát a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése céljából végezték.
A gödi gyárban ezekből a toxikus hatású lítiumos vegyületekből (és a szintén mérgező NMP-ből) évente több tízezer tonnányit használnak fel – derül ki az Átlátszó írásából.
mindhárom vízmintában kimutatható volt a lítium, illetve az N-metil-2-pirrolidon viszonylag magas koncentrációja. A feltevés szerint ezek akár a Samsung gyárából is származhatnak.
A földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyezettségvizsgálatáról szóló rendelet ezeket nem sorolja a veszélyes anyagok közé, toxikus hatásuk miatt azonban használatukat több előírás is szabályozza. Az NMP nevű oldószer bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, és károsíthatja a születendő magzatot.
A légszennyező anyagként kibocsátott NMP a vizsgálat szerint a talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe. Ebből az anyagból 2020-ban 354 kilogrammot bocsátott ki a gyár, az azonban nem bizonyított, hogy a Samsung gyárából került a talajba, majd a vízbe.
A katasztrófavédelmi hatóság öt alkalommal büntette meg a céget több mint száz tonna veszélyes anyag többszöri, engedély nélküli tárolása és használata miatt. Azért is megbüntették már, mert mérgező iszap folyt ki a gyár szennyvízkezelőjében.
A szakvélemény összegzésében az olvasható:
Egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy a talajvíz áramlási iránya a vizsgált területen keletről nyugat felé [a Duna irányába – a szerk.] mutat. Ezt a természetes adottságot kihasználva – a részletes tényfeltárás elvégzéséig – érdemes lenne 2-3 darab állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni.
A Samsung-gyár vízjogi engedélyeit és ellenőrzéseit végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) nem adja ki az iparterületen lévő monitoringkutak vizsgálati adatait, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított az igazgatósággal szemben.
Az FKI álláspontja szerint a Samsung iparterületén lévő kutak, valamint a szikkasztótározók mintái és hatósági dokumentumai „döntést előkészítő adatok, amelyek keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”.
A civil szervezet cikket jegyző szerzője az Indexnek azt mondta: a vonatkozó hatályos környezetvédelmi szabályozás súlyos hiányossága, hogy az akkumulátorgyártás jelenleg nem számít veszélyes üzemnek, ezért a gyártási anyagok esetében sem előzi meg a beruházást ilyen jellegű hatásvizsgálat. Bodnár Zsuzsanna most partnereket keres a szükséges törvénymódosításhoz.
A gödi polgármester, Balogh Csaba már tavaly kérte a gödi iparterület talaj- és vízvizsgálati dokumentumait. Akkor a katasztrófavédelmi hatóság azzal utasította el ezek kiadását, hogy egyrészt a vizsgálatokat végző cég „szellemi tulajdonát” képezik, másrészt az újabb szikkasztótározók ügyében zajló vízjogi engedélyezési eljárások döntést előkészítő iratai, s ezért nem hozhatók nyilvánosságra.
Kerestük a település vezetőjét, arról érdeklődve, hogy a helyi önkormányzat milyen lépéseket tervez tenni az ügyben, de nem értük el.
Amint arról lapunkban korábban írtunk, a Samsung nem először kerül a helyi lakossággal összetűzésbe. Korábban a nehezen tolerálható zaj miatt emelte fel a hangját a Göd-ÉRT Egyesület, de azt is jelezték, hogy a gyár második ütemében megépült B és C egység használatbavételi engedély nélkül működött.
(Borítókép: A gödi Samsung SDI-gyár 2020. január 28-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)