Miközben Kövér László házelnök hétfőn kijelölte a parlament igazságügyi bizottságát az országos népszavazást elrendelő határozati javaslat elkészítésére, az Alkotmánybíróság kedden megkezdte a Karácsony Gergely által a kínai Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett népszavazási kérdéseket hitelesítő kúriai döntések vizsgálatát. A testület soron kívüli eljárásban, alkotmányjogi panaszok alapján jár el.
Mint arról beszámoltunk, Karácsony Gergely még 2021 nyarán népszavazást kezdeményezett az alábbi két kérdésben:
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tavaly augusztus végén hitelesítette a népszavazásra javasolt kérdéseket. Ezt követően az NVB határozatai ellen kúriai felülvizsgálati kérelmeket nyújtottak be a hitelesítés megtagadása érdekében. A Kúria 2021. december 8-án mindkét határozatot helybenhagyta.
A kitöltött ajánlóíveket 2022. január 21-én adták le, és a Nemzeti Választási Irodának (NVI) 60 napja volt, hogy megszámolja az aláírásokat. Az NVB március 9-én megállapította, hogy a népszavazáshoz összegyűlt a legalább kétszázezer érvényes aláírás. Márpedig az Alaptörvény szerint
legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el, az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés a parlamentre kötelező.
Május 2-án, az Országgyűlés alakuló ülésének végén Kövér László házelnök megerősítette, hogy az érvényes aláírások száma mindkét kérdésben meghaladja a kétszázezret, ezért kijelölte az igazságügyi bizottságot az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó határozati javaslat elkészítésére és benyújtására.
Az Index kiszúrta, hogy az Alkotmánybíróság május 3-i teljes ülésén soron kívüli eljárásban megkezdte a kínai Fudan Egyetem, illetve az álláskeresési járadék ügyében hozott kúriai döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálatát.
A Fudan-népszavazással összefüggésben több indítvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozók elsősorban arra hivatkoznak, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján
nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
Az álláskeresési járadékra irányuló népszavazási kérdés kapcsán is több alkotmányjogi panaszt juttattak el a Donáti utcába. Az indítványozók szerint a Kúria végzése azért Alaptörvény-ellenes, mert az eljárása során nem fordított kellő figyelmet a népszavazási kérdésből fakadó jogalkotási kötelezettség alkotmányossági szempontú értékelésére, csupán a kérdés egyértelműségét, illetve azt vizsgálta, hogy a kérdés nem ütközik-e tiltott tárgykörbe. Utóbbi kapcsán megállapította, hogy az álláskeresési járadék – mint felülről nyitott előirányzat – módosítása nem eredményezi a költségvetési törvény módosítását.
Az Alkotmánybíróság az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdéssel összefüggésben megkereste az igazságügyi minisztert. Varga Judit válaszában hangsúlyozta:
Egy olyan népszavazási kérdés alkotmányosságának vizsgálatakor, amely költségvetési tétel módosítására irányul, nem csupán formális, hanem tartalmi vizsgálatot is szükséges lefolytatni, amely során a népszavazási kérdést tágabb kontextusban, az alkotmányjogi forgalomrendszert segítségül hívva szükséges górcső alá venni.
Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy egy népszavazási kérdés a költségvetési tétel tartalmának megváltoztatására irányul, az szükségszerűen maga után vonja a költségvetési tétel mértékének módosítását is, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába ütközik, ilyen tárgykörben népszavazás nem tartható – szögezte le Varga Judit.
(Borítókép: Karácsony Gergely a népszavazási ívek átadásán 2022. január 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)